Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
62 A főváros könyvtárának története 1945-ig Szabó Erőin (1877-1918) a budapesti Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányai alatt kevés tanárához került közel, ezek közül kiemelkedett a statisztikai szemináriumot tartó, a statisztikát a társadalmi megismerése eszözének tekintő Kőrösy. (A hatást mutatja, hogy Szabó Ervin doktori disszertációja s egyben első tudományos publikációja - már a bécsi egyetemi évből - statisztikai témát dolgozott fel.14) A fiatal Szabó Ervin bécsi tartózkodásának meghatározó élménye az orosz emigráns forradalmárral, Samuel Klatschkoval és közösségével való megismerkedése volt, s ennek nyomán a forradalmi eszmékkel való teljes azonosulása. Ugyanakkor Bécsben - a hazai viszonyokhoz képest - az imponálóan korszerű könyvtárak is maradandó emléket hagyhattak benne, legalább is erre következtethetünk későbbi szakirodalmi hivatkozásaiból.15 Bécsből hazatérve gyakornokként a Képviselőház könyvtárába lépett, önéletrajza szerint „hajlamaimnak megfelelőleg [...] azon céllal, hogy magamat a könyvtárosi pályára kiképezzem''.16 1899 októberében sorsdöntő választás elé került: két állásajánlatot kapott, egy szakszervezetit és egy könyvtárnokit. (Az utóbbit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara másodtitkárától, Krejcsi Rezsőtől, a Kamarán létesítendő könyvtár megszervezésére.) Szabó Ervin az utóbbi felé hajlott, de megerősítést várt még atyai barátjától, Klatschko-tól is, aki jól ismerve Szabó kettős, „agitátori" és tudósi lelkületét, megnyugtatta: „Nézetem szerint dr. K[rejcsi] ajánlata rendkívül szerencsés megoldása a Szabó-kérdésnek, és az Ön részéről felelőtlenség lenne, ha nem fogadná el."17 A pályakezdő Szabó Ervin négy évet töltött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában, s ezalatt „az eredetileg kb. 10 000 kötetből álló könyvhalmaz [... ]18 000 kötetnyi, szisztematikusan rendezett közgazdasági és jogi könyvtárrá fejlődött [...] A teljesen elhanyagolt Kamarai Könyvtárt tőből kellett újjáalakítanom, egységes fejlesztésének irányelveit megállapítanom [...] közben a könyvtár jövendő helyiségének technikai berendezését vezetnem, a könyvtár átköltöztetését eszközölnöm." - írta a fővároshoz benyújtott pályázati kérelmében, aligha véletlenül emelve ki ezeket a mozzanatokat.18 A Fővárosi Könyvtár története szempontjából ezeket az éveket felsőszintű tanulóéveknek is tekinthetjük, mert ez idő alatt az új könyvtárat létrehozó, s az optimális megoldás érdekében a legjobb külföldi mintákat tanulmányozó Szabó Ervin mindazt elsajátította, amire később a Fővárosi Könyvtár keretében - bár lényegesen nagyobb nagyságrendben - szüksége lett.19 Néhány olyan terület, amelyekben Szabó Ervin a kamarai könyvtárban szerzett tapasztalatait a Fővárosi Könyvtárban később gyümölcsöztette:- A könyvtárberendezés technikai kérdései.- Allományépítés, gyűjtőkör kimunkálása a társadalomtudományok egyes területein.- Allományfeltárás. A porosz katalogizálási rendszer tanulmányozása.20- A tizedes osztályozási rendszer magyarországi úttörő bevezetése.21- Bibliográfiai tevékenység. Nemzetközi közgazdasági bibliográfia összeállítása a Közgazdasági Szemlében, majd önálló kötetben.22- Az olvasószolgálatban a korszerű reference tevékenység bevezetése.
