Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig 63 Szabó Ervint 1902 óta foglalkoztatta a kamarai könyvtár elhagyásának gondolata. 1902 elején a könyvtárosi pályát kereskedői és kiadói vállalkozásra készült felcserélni.23 Mi késztette arra, hogy az átrendezés munkájának befejezése, a nagy érdeklődést kiváltó katalógus megjelenése után a kamarai könyvtár elhagyását tervezze? Csak feltételezéseink vannak. Mindenekelőtt bizonyára változtatni akart azon a groteszk és kellemetlen helyzeten, hogy mialatt cikkeivel, elméleti írásaival folyamatosan támadta a nagytőke embereit, (közéleti szereplésében ez volt a legradikálisabb hangvételű „Népszava-korszak"), könyvtárosként ugyanakkor az ő intézményüket építette és szolgálati kapcsolatban állt velük. Másrészt feltételezhető, hogy könyvtárosi szakmai ambíciói számára a kamarai könyvtár már nem nyújtott újabb lehetőségeket, s főként olyanokat nem, mint egy újonnan szervezett, nagy távlatokat ígérő városi könyvtár.24 A fővárosi státus is vonzó lehetett Szabó Ervin számára. A városházán ebben az időszakban nagy volt a mozgás, a távozó idősebb generációt jó képességű, nyitott szellemű fiatalok váltották fel, „a város előtt álló problémáknak megfelelően olyan képzettséggel, érdeklődéssel és igényekkel, amelyeket Magyar- országon akkor még csak a polgári radikalizmus, illetve legalább is a modern nyugati polgári eszmeáramlatok hatása alatt álló értelmiségi körökben lehetett megszerezni s még inkább színvonalon tartani."25 Az új szituációban fontos szerepet kaptak a Bárczy Istvánhoz csatlakozó olyan liberális értelmiségiek, mint Harrer Ferenc és Wildner Ödön tanácsnokok, akikkel Szabó már 1903 eleje óta összejárt a Jászi Oszkár szervezte Klotild kávéházi asztaltársaságba. A liberalizálódó városigazgatás a kamaránál semlegesebb és kellemesebb munkaadónak és környezetnek ígérkezett. A könyvtárnoki státus elnyerése Kőrösy József már 1903 elején tudakolta Szabótól: elvállalná-e a könyvtárnoki állást? Szabó Ervin javaslata akkor az volt, hogy egyelőre ideiglenes jelleggel, a hivatali órák A Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára, valószínűleg Szabó Ervin könyvtárosságának idején
