Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az 1890-es évek kezdeményezései budapest fő- és székváros könyvtára (1893-1903)
52 A főváros könyvtárának története 1945-ig hiánytalan beszerzése érdekében a nyomdai kötelespéldányok beszolgáltatásának ellenőrzését javasolta: „Tekintélyes kontingensét képeznek azok a nyomtatványok, melyek budapesti nyomdák részéről a polgármesteri hivatalnak 2-2 példányban beküldetnek ... A nyomdászok nem tesznek ennek mindig eleget, ezért módot kell találni rá, hogy kötelezettségüket pontosabban teljesítsék.26 A helyi vonatkozású művek beszerzése és őrzése önmagában még nem jelentett volna vadonatúj mozzanatot a magyar és a fővárosi könyvtárak történetében. Toldy könyvtárában azonban ez a tevékenység intézményesült: végiggondolt és írásba foglalt gyarapítási elvek és kezelési módok alapján létrejött egy elkülönített, az állomány egészénél mélyebben feltárt és sajátosan kezelt különgyűjtemény. Ez a városi könyvtárak történetében országosan is egyedülálló, úttörő kezdeményezés volt. A helytörténeti dokumentumok gyűjtőkörét az 1896-ban kidolgozott előterjesztésében fogalmazta meg. Javaslata szerint gyűjteni kell „minden olyan nyomtatványt, mely Budának, Pestnek, Óbudának történetére vonatkozik, vagyis a városnak földirati, természeti, gazdasági vagy bármi néven nevezendő leírását tartalmazza, akár régibb, akár újabb keletű legyen ... a legtágabb magyarázat alapján mindent, ahol e három városról hacsak mégoly kevés adat fordul is elő. Tehát mindazon régibb és újabb gyűjteményes munkákat, folyóiratokat, hírlapokat is, melyekben ily anyag előfordul, tehát a térképeket is."27 Figyelemre méltó a javaslat patrióta - lokálpatrióta indokolása is: „Ily gyűjtemény külföldön számtalan városban található, és pedig nem csak a mívelt nyugaton, hanem a míveltség alsóbb fokán álló országokban. így pl. Belgrádban van egy olyan városi Toldy László családja körében 1909-ben
