Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az 1890-es évek kezdeményezései budapest fő- és székváros könyvtára (1893-1903)
48 A főváros könyvtárának története 1945-ig ban is szétfeszítették a közigazgatási szakkönytári kereteket. A következő lépés ezeknek a gyűjtőkörbe való becsempészése volt az 1897-ben beadott előterjesztésben.16 Ebben „A könyvtár minő elvek alapján létesüljön?" kérdésre válaszolva azt javasolja, hogy a Fővárosi Könyvtár állománya három területet foglaljon magába:- A tisztviselők számára szükséges műveket, (tehát a közigazgatási szakkönyvtárat.) Ezt a kategóriát azonban Toldy a lehető legtágabban értelmezi: A Fővárosi Könyvtár „egy olyan általános könyvtár kell hogy legyen, melyben a főváros valamennyi alkalmazottja megtalálhassa szellemi táplálékát." • Budapest Fő- és Székváros Könyvtárának olvasóterme a központi városháza Károly körúti épületszárnyának első emeletén, 1900 körül- Másodsorban: „Be kellene szerezni a hungarikákat is ta „hungarika" itt a klasszikus magyar szépirodalmi alapműveket jelenti. K.S.], amennyire csak lehetséges. Ezen munkák beszerzése főképpen a tanári testületekhez tartozók kedvéért szükséges, minthogy a fővárosnak ma már nem csak elemi, hanem magasabb fokozatú közép- és szakiskolái is vannak, s ezek tanárainak kötelességük, hogy előadásaikra készülvén ismereteiket a forrásokból öregbítsék" ... Könnyű átlátni, hogy a közép- és szakiskolai tanárok igényeinek bevonása mennyire kitágítja a gyűjtőkört.- A teljesség igényével kívánta Toldy gyűjteni a helytörténeti irodalmat, a Budára, Pestre és Óbudára vonatkozó minden nyomtatványt. A benyújtott tervezet rejtett célját évek múltán maga Toldy is bevallotta: „... nem
