Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
382 A könyvtár az első világháború éveiben 20 A központi könyvtárban 1914-ben a középiskolások aránya 7,8% volt, 1916-ban pedig 14,3%. A fiók- könyvtárak olvasóit is figyelembe véve arányuk még gyorsabban nőtt: 1914-ben 7,0%, 1915-ben pedig már 17,4 volt a kölcsönzésre beiratkozott középiskolások aránya. 21 Ez a tevékenység már 1914 augusztus-szeptemberében megindult, először a főváros szervezésében. A „Könyvgyűjtő osztály" elnöke akkor Wildner Ödön volt, ügyvezető elnöke Szabó Ervin, előadója Enywári Jenő, Herczeg Ferenc a tagok között szerepelt. 22 Első alkalommal 1916 júliusában fordult a Magyar Vöröskereszt azzal a kéréssel a könyvtárhoz, hogy legyen segítségére „hadifoglyaink részére küldendő könyvek és könyvtárak küldésénél és összeállításánál." „Készségesen vállalkozom e szép feladatban való közreműködésre" - válaszolt Szabó Ervin. 23 Ebből a lakosságtól: 81 300 kötet, a kiadóktól 131 500 kötet. 24 Ebből a lakosságtól: 401 700, a kiadóktól: 539 000 25 Ebből a Vöröskereszt „Könyvet a harctérre" akciójának segítségével összeállított frontkönyvtárakba: 97000 kötet, sebesültek számára közvetlenül a Fővárosi Könyvtárba érkezett: 19 000 kötet. 26 Ebből a frontkönyvtárakba: 248 000, sebesültek számára: 21 000. 27 Sok magyar sebesült katona feküdt külföldön, pl. Linz városából 7 hadikórház kért magyar nyelvű könyvet ápoltjainak, ugyanakkor nálunk például a Pannónia utcai hadikórház 1915 májusában 300 magyar, 150 német, 130 horvát és román ápolt részére kért könyvet. 28 Könyvet a katonáknak. In: Az Újság, 1915. szept. 27. 29 Könyvtári Szemle, 1915. 4-8. 99. p. A magyar könyvtárak nem jeleskedtek ebben a mozgalomban. 1917- ben a Fővárosi Könyvtár levélben fordult 70 nagyobb könyvtárhoz, felesleges és duplum könyveiknek a katonák részére történő átengedését kérve. Mindössze 6 könyvtár válaszolt és csak 2 küldött könyvet. 30 A Százados úti 3. sz. fiókkönyvtárban pl., ahová szinte kizárólag gyerekek és középszintű iskolák tanulói jártak, a forgalom 83%-át a helyben olvasás tette ki. 31 A gyerekek mindvégig jobban ragaszkodtak a helyben olvasáshoz, mint a felnőttek. 1917-ben pl. a felnőttek könyvforgalmának már csak 10%-a származott helyben olvasásból, a gyerekeknél ez az arány csaknem 20% volt. 32 V.J.: Nyílt polc a Városi NyilvánosKönyvtárban. In: Könyvtári Szemle, 1915. 1-3. 25. p. 33 Szabó Ervin: A Városi Nyilvános Könyvtár 10. évi jelentése az 1916. évről. In: A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1917. 1-3. 13. p. Érdekes fordulat, hogy amikor 1918-ban a vallás és közoktatásügyi miniszter akarja töröltetni a könyvtár szervezeti szabályzattervéből a történelem irodalmának gyűjtését, Szabó Ervin a forgalomra hivatkozva kel a történelem védelmére, s mikor ugyanannak az évnek őszén Sípos Kamilló a könyvtár ellen tett feljelentésében túlzott szociológiai jelleggel vádolja az intézményt, a könyvtár vezetése védekezésként hivatkozik arra, hogy a szociológia forgalma csak negyedik a sorrendben. 34 Krisztics Sándor: A központi nyilvános szolgálat. In: A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1917.1-3. 30. p. 35 Staindl Mátyás: Mit olvas a közönség? In: Könyvtári Szemle, 1917. 1. 80. p. 36 Gulyás Pál: Kik a legnépszerűbb írók? In: Corvina, 1911. 138. p. 37 Gulyás Pál népkönyvtári felmérésében az ifjúsági irodalom is szerepelt, ennek következtében a sor harmadik helyére eredetileg Benedek Elek került, a negyedik helyre Verne, a hatodikra Gaál Mózes. Az összehasonlíthatóság kedvéért az ifjúsági szerzőket a táblázatban elhagytuk. 38 Mihalik József: A Budapesti Városi Nyilvános Könyvtár. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1917. dec. 227. p. Mihalik József, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének főfelügyelője, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő szerkesztője elismeréssel ismertette a könyvtár 1916 évi munkáját és beszámolóját. 39 Körtés Júlia: Szabó Ervin a Nyugatban. Szöveggyűjtemény. Bp. 1961. 63. p. 40 Szabó Ervin: Proletárköltészet. Várnai Zseni verseskönyve alkalmából. In: Nyugat, 1914.1. köt. 643-645. p. Bresztovszky Ernő: In: Népszava, 1914. máj. 10. Szabó Ervin: Vulgarmarxizmus. In: Népszava, 1914. máj. 17. Bresztovszky Ernő: In: Népszava, ... Szabó Ervin: Még egyszer a proletárköltészetről. In: Népszava, 1914. máj. 31. A vitáról: Pándi Pál: Szabó Ervin és Bresztovszky Ernő vitája a proletárköltészetről. In: Irodalomtörténet, 1951. 1. 64-79. p.
