Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
A könyvtár az első világháború éveiben 383 41 A lapalapítás terveiről Kőhalmi Béla visszaemlékezése: In: Szabó Ervin 1877-1918. Emlékkönyv. 285-286. p. Szabó Ervin ugyanarról: Levél Imre Sándorhoz. In: Szabó Ervin levelezése. 2. köt. 942. p. A tervezésben közrejátszhatott az is, hogy a Walter Hofmann vezette Zentralstelle ugyanebben az időben indította meg hasonló periodikáját, a könyvtárosok állománygyarapítási tanácsadóját, a havonta megjelenő Besprechungsführer-t. 42 Tervezet készült a Szüry-gyűjtemény nagyszabású irodalomtörténeti különgyűjteménnyé fejlesztésére is, irodalomtörténeti korszakok szerinti felállításban, tervszerű gyarapítással, kiegészítve a régi irodalmi folyóiratokkal. A terv nem valósult meg. Kremmer Dezső: A Szüry-Könyvtár rendezése. (Tervezet.) Kézirat, 1917. máj. 29. FSZEK irattár. 43 Kremmer Dezső: A Budapest Gyűjtemény. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője, 1917. 1-3. 20-22. p. Az események későbbi feldolgozásai: Faragó Tamás: A Budapest Gyűjtemény: múlt, jelen, jövő. In: Könyvtáros, 1987. 612. p. Bényei Miklós: A magyarországi helyismereti tevékenység vázlatos története. In: Könyvtári Figyelő, 2000. 4. 614-617. p. 44 Az angol hagyományokról ld.: Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXII. 1988. 568. p. 45 Gulyás Pál: Könyvtári problémák. Bp. 1917. 121. p. Idézi: Bényei Miklós i.m. 617. p. 46 Gulyás Pál i.m. 121-128. p. 47 Kőhalmi Béla: A könyvtárpolitikus Szabó Ervin. In: A Könyvgyűjtők Évkönyve 1919-re. Bp. 1919. Lantos. 11. p. 48 Vámbéry Rusztem felajánló okiratában szerepelt, hogy a könyvtár Ázsia gyűjtemény névvel egyesítse ilyen jellegű állományát. Ez valójában Szabó Ervintől származó koncepció volt. (Az „Ázsia" elnevezést utóbb a „Keleti" váltotta föl.) 49 Szekfű Gyula: Thallóczy Lajos könyvtáráról. In: Könyvtári Szemle, 1916. 3. 137-140. p. 50 Kőhalmi Béla i.m. 11. p. Szabó olyannyira fontosnak tartotta a Keleti Gyűjtemény sorsát, hogy kezelőjének, Benze Adolfnak 1916. évi behívása után maga vette azt kézbe, és csak 1918-ban adta át a közel négy éves hadiszolgálatból hazatérő Braun Róbertnek. 51 Szabó Ervin levele a polgármesterhez 1916. júl. 17. FSZEK irattár. 52 Szabó Ervin: A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése az 1915. évről. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője, 1916. 1-3. 10-11. p. 53 A Fővárosi Könyvtár és Teleki Pál kapcsolatáról ld.: Katsányi Sándor: Szabó Ervin és Teleki Pál. In: Magyar Könyvszemle, 2001. 3. 363-366. p. 54 A Fővárosi Könyvtár beadványa a főváros tanácsához, 1916. FSZEK irattár. 55 A könyvtár 1918-ban 598 szerbhorvát nyelvű könyvvel gyarapodott. „Útját sikeresen végezte el. A könyvek Szerbia történeti, gazdasági, politikai és földrajzi viszonyaira vonatkoznak." Madzsar József jelentése a fővárosi tanácsnak 1918. okt. 24-én. 56 Dávid felvételére csak Szabó Ervin halála után, 1919. ápr. 1-jén került sor. Az előzetes tárgyalásokról Kremmer feljegyzéséből tudunk. 57 A pro memoria címe: A budapesti Városi Nyilvános Könyvtár Keleti Gyűjteménye. 1918. febr. 22. 5 levél. Kézirat Szabó Ervin aláírásával. FSZEK irattár. 58 A Városi Nyilvános Könyvtár Igazgatósága: Keleti könyvtárak ügye Budapesten. In: Túrán, 1918. 3. 162-164. p. - Bár mint az „Igazgatóság" cikke jelent meg, az írás egésze vagy legalább is túlnyomó része Szabó Ervintől származik. Teleki Pálhoz írt levelében saját cikkeként említette. (Szabó Ervin levele Teleki Pálnak 1918. febr. 19-én. Kézirat, FSZEK irattár.) 59 Szabó Ervin: Az európai kulturközösség a háború után. In: Könyvtári Szemle, 1915. 1. 1-10. p. 60 Dienes László: A könyvtárak és a békemozgalom. In: Könyvtári Szemle, 1915. 4-8. 95-96. p. 61 Szabó Ervin: A könyvtár és a háború. In: A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1916. 1-3. 1. p. 62 A könyvtárba jutott pacifista irodalmat részletesen ismerteti: Remete, 1966.172-173. p. 63 Megjelent még A Duna c. bibliográfia 1916-ban, a Duna Konferencia alkalmából és A Monarchia és a nemzetiségek, 1918-ban.
