Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
34 A főváros könyvtárának története 1945-ig megszervezésére beadott javaslatában a helytörténeti irodalom gyűjtésére is indítványt tegyen: a Történeti szakkönyvtárnak - fogalmazott ekkor - „a Budapest történetére vonatkozó okmányokat, kéziratokat, nyomtatványokat kell gyűjteni." És ugyanott: „A múzeum és a könyvtár független intézményt képez a levéltártól." Csakhogy ekkor már két másik intézmény is programszerűen gyűjtötte a Budapest-irodalmat: a Fővárosi Levéltár és Budapest Székesfőváros Könyvtára. Erről a következő korszak tárgyalásakor lesz szó. A VÁROSIGAZGATÁSI SZAKKÖNYVTÁR ALAPJAINAK KIALAKULÁSA: A FŐVÁROSI STATISZTIKAI HIVATAL KÖNYVTÁRA (1870-1903) Pest-Buda-Óbuda egyesülése után a városvezetésre már egy nagyváros - rövidesen egy világváros - igazgatása várt. Új, eddig ismeretlen problémákkal kellett szembenézni, s ehhez már nem volt elégséges a régi hivatali rutin. Nem véletlen, hogy először a városegyesítés után fogalmazódik meg hivatalosan egy „fővárosi közigazgatási könyvtár" alapításának szándéka.19 A szándékot azonban csak jóval később követte tényleges könyvtáralapítás. A szak- könyvtár igénye addig sajátos módon elégült ki: a városigazgatás egyik intézménye, a fővárosi statisztikai hivatal hozott létre saját részére egy példásan színvonalas hivatali könyvtárat, s két évtizeden keresztül akarva-akaratlanul ez töltötte be a hiányzó város- igazgatási könyvtár szerepét, (majd ennek állományából alakult meg 1903-ban az újjászervezett Fővárosi Könyvtár). A fővárosi (előbb: városi) statisztikai hivatal létrejötte 1869. december 2-án Pest város közgyűlése határozatot hozott egy városi statisztikai hivatal felállításáról. Az intézkedés közvetlen kiváltó oka az 1870-re tervezett magyar- országi általános népszámlálás volt: a nyert anyag szakszerű feldolgozása szakértőket igényelt. Volt azonban egy közvetettebb ok is: az új nagyváros irányításához a korábbiaknál differenciáltabb és szakszerűbb információkra volt szükség a városi élet számos területéről, a közellátásról, a lakosság egészségügyi, iskolai, szociális helyzetéről és így tovább. A tervezett statisztikai hivatalnak, ha ennek az elvárásnak is meg akart felelni - helyismereti információs központként kellett működnie, s helyismereti dokumentációs bázissal kellett rendelkeznie. A könyvtár kialakítása az intézmény indulásával egy időben korántsem tekinthető véletlennek. A statisztikai szolgáltatást egyszerű adat- és információnyújtásként is fel lehetett volna fogni, Magyarországon azonban a statisztika történetének a 19. században más hagyományai is voltak. Elég, ha Fényes Elek működésére gondolunk, akinél a statisztika a társadalmi kérdések egzakt és hiteles megfogalmazásának egyik leghatásosabb eszközévé vált. Pest új statisztikai intézménye válaszút előtt állt: vállal-e ilyen társada
