Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
Könyvi ár alapító kezdeményezések a kiegyezés és városegyesítés után 33 umi és könyvtári - szerepe.) A múzeumhoz kapcsolódó könyvtárak jellege a szűkén vett múzeumi szakkönyvtártól az általános közművelődési könyvtárig terjedő széles skálán mozgott. A városi könyvtárak szervezésének ezekben az években Magyar- országon a múzeum és könyvtár közös létrehozása volt a királyi útja, ez kapta a leghatékonyabb társadalmi támogatást. Ilyen keretben jött létre az ország két legnagyobb és legjobban működő városi könyvtára: a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egylet (1859) mellett annak könyvtára 1880-ra már meghaladta a 40 ezer kötetet, de rövidesen azt is fölülmúlta a szegedi Somogyi Könyvtár. A két kiemelkedő nagy mellett számos kisebb városi közkönyvtár is a helyi múzeumi egyesület szervezésében működött.15 Budapesten a helyi múzeum csak nagy késéssel jött létre, annak ellenére, hogy Römer Flóris a városi múzeumokról írt 1871-es elvi cikkében e múzeumok közül a legfontosabbnak a fővárosi múzeum felállítását tartotta.16 A helyi múzeum létrehozása az aquincumi ásatásokkal, majd az Aquincumi Múzeum megszervezésével kezdődött, de az ásatásokat végző majd a gyűjteményt szervező Kuzsinszky Bélának ekkor még csak igen szerény múzeumi kézikönyvtár létrehozására volt lehetősége.17 A városi múzeum megalapítását Budapesten ugyanazok az okok késleltették, mint a városi könyvtárét: a Nemzeti Múzeum ittléte, nyomasztó súlya látszólag fölöslegessé tette a hasonló célú helyi intézményt, ez a múzeumról folytatott eszmecseréken éppen olyan lehengerlő érvnek bizonyult, mint a városi könyvtár esetében. Másrészt a múzeum mögött a fővárosban nem állt olyan eleven társadalmi mozgalom, mint a vidéki városokban. Csak meglehetősen későn, 1885-ben határozott úgy a tanács, hogy „egy fővárosi múzeum létesítése kívánatos" lenne, és csak 1899-ben született határozat arról, hogy Fővárosi Könyvtár és Múzeum létesítendő, és a két intézményt egységes vezetés alá kell helyezni. Ekkorra azonban a két intézmény összekapcsolása elvesztette pozitív társadalmi szerepét, az elhatározás már időszerűtlen volt. Ki gyűjtse a helytörténeti irodalmat? A helyi múzeumok megjelenésével egyidőben, igen hamar felmerült a várostörténeti írásos emlékek teljességre törő összegyűjtésének eszméje is. Rómer Flóris ezt a gyűjteményt a városi múzeumok könyvtárának keretében képzelte el: „Különös figyelmet kellene egy olyan könyvtári osztályra fordítani, mely mindazt egybefoglalná, ami akármely nyelven s akárhol a városban írásban vagy nyomtatásban megjelent [...] Gondot kellene fordítani a fővárosban megjelent könyvekre, ponyva irodalomra, mindenféle hirdetésekre, jelentésekre, naptárakra, hírlapokra."18 Budapesten azonban - mint láttuk - csak nagy késéssel alakult ki a helyi városi múzeum, mely a helytörténeti irodalom gyűjtésének feladatát vállalni tudta volna. Működött azonban a Fővárosi Levéltár, ahol spontánul kezdett kibontakozni egy ilyen jellegű gyűjtés. Kuzsinszkynak csak későn, 1898-ban nyílt lehetősége, hogy a múzeum
