Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
332 A főváros könyvtárának története 1945-ig liográfia Móricz Zsigmond 1919-es írásait, Mónus Illés, Pikier Gyula, Erdei Ferenc radikális cikkeit is felvette.) A harmadik összeállítás Racionalizálás címmel jelent meg, majd a sorozat a háborús években is folytatódott az Irányított gazdálkodás (1940, Homa Gyula) és a Néperővédelem (1942, Veredy /Witzmann/ Gyula) című bibliográfiákkal, a tudományos objektivitás halványuló leplében. A 30-as években, bár a könyvtár tisztviselői karában néhányan nem utasították el a jobboldali - nacionalista ideológia elemeit, de csak egyetlen személy volt egyértelműen a szélsőjobboldali politika híve: az 1936-ban gyakornoki minőségben a könyvtárba helyezett dr. Szász Béla,111 ő viszont a könyvtár nyilvános tevékenységében nem kapott megnyilatkozási lehetőséget. Hamvas Béla válság-értelmezése Hamvas Bélát a Fővárosi Közlöny szerkesztőségéből 1929-ben helyezték át a könyvtárba, a reference osztályra került, a háborúig ott dolgozott. „Olyan környezetbe került, mely hajlamainak és képességeinek teljes mértékben megfelelt és melynek lehetőségeivel teljes mértékben tudott élni" - állapítja meg életrajzírója.112 Más kérdés, hogy referensz könyvtárosnak milyen volt Hamvas befelé forduló magatartása hátrányt jelentett, ezt részben kiegyenlítette elmélyült irodalomismerete. „Noha az emberekkel nem tud bánni s csodálatosképpen csekély az emberismerete, modora pedig fagyasztóan hideg, „ - jegyezte fel egy kortárs könyvtárhasználó - „ nincs nála ideálisabb könyvtáros."in Maga Hamvas is önkritikusan emlékezett vissza könyvtárosi pályafutására: „Dolgozni kizárólag és csakis kenyérkereső munkám rovására tudtam, elsikkasztott időben ... Olvastam és könyveket kivonatoltam és jegyeztem, a magam számára, mialatt rajtam kívül mindenki konvencionális módszerekkel szabotált."114 Mikor 1936-ban a könyvtár vezetésétől megbízást kapott egy bibliográfia összeállítására a világválság irodalmáról, már előzetes tanulmányokra támaszkodhatott.115 Az összeállítás A világválság címmel jelent meg az Aktuális kérdések irodalma című sorozat tagjaként 1937-ben. Hamvas a válságot igen tágan értelmezte: a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális krízisek csak részei az egyetemes jelenségnek, a világválságra csak egyetemes emberi magatartással, az „új görög-pogány heroisztikus magatartással" - lehet válaszolni. „A kommunista, a fasiszta és a nemzetiszocialista társadalomelméletek gyökere teljesen a válságon kívül fekszik" - írta bevezetésében, ezeket a műveket ki is zárta irodalomjegyzékéből. Hamvas műve nem egyszerű bibliográfiai összeállítás, hanem kutató-rendszerező munka termékeként létrejött szellemi alkotás, mely feltételezi a mögötte álló könyvtárt.
