Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 331 oldást a szociális kereszténység szellemében megújuló Európától, a Közép-Kelet-euró- pai összefogástól várta.108 Stark a könyvtár „politizálgató" munkatársaival szemben valódi politikus volt. Tevékenysége a könyvtáron kívül zajlott, a 30-as években a könyvtár szellemi arculatára még nem volt érzékelhető befolyással, de ezek az évek készítették elő a háború alatti tevékenységét, mely a könyvtár egészére nézve is fontossá vált. A Gömbös Gyula-i ideológia megjelenése a könyvtárban A gazdasági illetve az ebből fakadó szociális és társadalmi válságból kiutat ígért az az új irányzat, mely az egyéni érdekek demokratikus - liberális érvényesítésével szembehelyezte a nemzeti (illetve a nemzetinek mondott) kollektív érdekeket. Ebbe az irányba mutatott a 30-as években Gömbös Gyula programja, kiváltva a társadalom élénk érdeklődését. A könyvtár kiadványsorozattal reagált a kihívásra: az Aktuális kérdések irodalmán belül új sorozatot nyitott Aktuális nemzetpolitikai kérdések a Fővárosi Könyvtárban címmel. Az első összeállítás 1933-ban jelent meg Testületi képviselet a nemzeti államban cím alatt, Homa Gyula és Witzmann Gyula szerkesztésében.109 Az elméleti bevezetés után a fasizmus olaszországi rendszerét, a nemzetiszocializmus rendjét és a Quadragesimo Anno pápai enciklikában megfogalmazott koncepció irodalmát adta. Az összeállítók objektivitásukat hangoztatták: „Nem foglalunk állást sem mellette, sem ellene. Az élet nagy problémáját érezzük benne, amiről nem lehet tudomást nem szerezni, amivel szembe kell nézni nyugodt, higgadt, tárgyilagos kritikával és megismerési készséggel." Máshol: „Nem akartunk valamely meghatározott irány síkjára helyezkedni. Az olaszok és németek gyakran hazájuk meglevő politikai viszonyaiból indulnak ki. Bennünket összefoglalóbb szempontnak kellett vezetnie: alapja lett tehát az individualizmus ellentéte, az univerzális közösség." De ha a német vagy olasz politikai viszonyoktól elméletileg el is határolódik a bibliográfia, (a korporativ rend, ha a gyakorlatban erősen kötődött is ezekhez, nem azonosítható velük), az általános tendenciák elfogadását alig leplezi: „A természetjog megteremtette az újkori embert a társadalomban. Ez a fogalom most halványodik, s gigantikus mértekben jön az ember, mint rendtag, mint társadalmi tényező s mint szervezett hatalom." A sorozat második összeállítása Földrendezés - Telepítés - Tagosítás címmel jelent meg, ugyancsak a Homa - Witzmann páros műveként.110 A témát a földreformot követelő népi írók hangjának megerősödése és Gömbös földreform-ígéretei tették aktuálissá. A szerkesztők itt is a pártatlanságot hangoztatták: „Kiadványaink vezető gondolata a teljes és elfogulatlan, tudományosan megalapozott, kritikailag válogatott irodalmi anyagnak tárgyilagos bibliográfiai és szakszerű tagozódásban való bemutatása." (A bib
