Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
320 A főváros könyvtárának története 1945-ig tartása érdekében. Véleményük szerint a közkönyvtárak közül elsősorban a Fővárosi Könyvtárnak köszönhetően „olyan színvonalon tudtunk maradni, hogy nagyjából követhettük a világ szellemi haladását. A Fővárosi Könyvtár a közigazgatás és a szociális problémáknak eddig is speciális könyvtára volt, és olyan problémákhoz, mint a gazdasági válság leküzdése, a közigazgatás reformja, a munkanélküliség megszűntetése kitűnő anyagot gyűjtött össze, amely különben hozzáférhetetlen maradt volna a hazai szakkörök s a nemzet problémáinak megoldására hivatottak előtt."83 Részletesebb képet kapunk a reference osztály tevékenységét vizsgálva. E részleg feladatát így fogalmazták meg: „A könyvtár aktív szerve a közönség felé, mely a könyvtár gyűjteményét közvetíti a magyar tudományos világ és a közélet szakirodalmi és bibliográfiai igényeihez és kívánalmaihoz képest. Ebben a feladatában különösen a társadalmi tudományokban, közelebbről az elméleti szociológiában, a jogtudományokban és a közgazdasági tudományokban szakképzett tisztviselőkkel áll a közönség rendelkezésére."84 Az osztály vezetője ebben az időszakban Vavrinecz (utóbb: Vágfalvy) Dezső volt, helyettese Homa Gyula. A felsorolt szakterületekről magas végzettségű, tudományos tevékenységet folytató munkatársak dolgoztak az osztályon, pl. Stark János (aki Heidel- bergben Mannheim szemináriumán tanulta a szociológiát), Hamvas Béla, Jajczay János, Szász Károly és mások. Az osztályozási munkákat (ezek szintén a reference osztály feladatkörébe tartoztak) Witzmann ( utóbb: Veredy) Gyula irányította. Bár statisztika sem a kölcsönzött, sem a helyben olvasott művek tartalmi megoszlásáról nem készült, több forrás alapján azonban mégis rekonstruálhatjuk a könyvtár információközvetítő szerepét.- Az éves beszámolók tartalmazták a legjellemzőbbnek ítélt referensz kérdéseket,- az irattár megőrizte az írásban (levélben) adott információkat,- a sokasodó kérdésekre a könyvtár az Aktuális kérdések irodalma füzeteivel válaszolt,- az olvasói igényeket jól tükrözik az 1931-től fennmaradt Kívánatkönyv bejegyzései. A keresett témakörök és a korszak problémái szorosan összefüggenek. A gazdasági válsággal, szociális feszültségekkel sújtott időszak értelmiségi olvasóit a válságból kivezető út keresése, a társadalmi-gazdasági feszültségek kezelésének kérdése foglalkoztatták. Az olvasói kérdések legnagyobb csoportja közgazdasági információkra, művekre irányult, gyakran összefonódva a szociálpolitikai problémákkal. (A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlya, a munkanélküliség stb.) Ez az érdeklődés késztette a könyvtárat ilyen témájú bibliográfiák sorának kiadására (Kartell és tröszt, Munkaidő, különösen a 8 órás munkanap, Földrendezés - telepítés - tagosítás stb.) Újra előtérbe került a szociálpolitika, s e téren a könyvtár minden más intézménynél gazdagabb információforrással rendelkezett. Fokozódott a főváros szociális viszonyaira, az egészségügy helyzetére, a családvédelemre irányuló érdeklődés. Elemi erővel jelentkeztek a politikai kérdések is. A könyvtár értelmiségi olvasóközön
