Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és városegyesítés után 29 iparos és kereskedő népesség" fogja képezni, „mely Pest városa lakosságának legnagyobb részét s e város virágzása legfőbb tényezőjét teszi." A könyvtár misszióját abban jelöli meg, hogy a réteg műveltségének emelése révén növekedni fog „az előállító erő, a külföldiekkel való versenyezhetés, s így végre a közjóiét." Toldy a tervezett intézmény szociális funkcióját hangoztatta a legerőteljesebben. Magát a könyvtárépületet is legszívesebben a város külső, munkások lakta részén képzelte el. Bár 1868-as beadványában gyakorlati okokból az üresen álló Cukor - Reáltanoda utcai városi telket ajánlotta, egy későbbi tervezetében már másként fogalmazott: „Tekintettel arra a körülményre, hogy a város belső részének lakosságát főleg a vagyonosabb osztályokhoz tartozó egyének, úgy mint tőkepénzesek, gyárnokok és nagy kereskedők képezik, kik kedvező anyagi viszonyaiknál fogva saját könyvtárral is könnyen bírhatnak, valamint hogy a kisebb ipar és részletes kereskedés leginkább a város egyéb részeiben, nevezetesen a Teréz, József és Ferenc külvárosokban székel, és így a létesítendő városi könyvtár úgy felelhet meg feladatának legjobban, ha az a város utóbb említett részeinek központjában állíttatik fel."6 A könyvtárpolitikus Toldy Pest város egész könyvtárügyében gondolkodott. Számba vette a meglevő nagy közkönyvtárakat, és a lefedezetlen területen jelölte ki a városi könyvtár feladatait, mely intézmény így nem a többi könyvtár felesleges vetélytársa, hanem azok szükséges kiegészítője lett volna. A javaslatban együtt jelenik feladatként az általános szellemi műveltség szolgálata és a munkavégzéshez kapcsolódó szakirodalom biztosítása. Ennek megfelelően a könyvtár gyűjtőköre is kétágú: egyrészt a friss, népszerű tudományos műveket és a szépirodalmat, másrészt a szakmai monográfiákat, kézikönyveket, folyóiratokat tartalmazza. Toldy az új könyvtár gyakorlati megvalósításának tervét is részletesen kidolgozta. Az állomány kiinduló alapja a Frank könyvtár (vagy annak egy kiválogatott része), „mely nagyobb részben ugyan szorosan tudományos tartalmú, mégpedig előkelő tekintettel a jogtudomány minden ágaira-, de nem kevés, a közmíveltségre tartozó jeles munkákkal is el van látva," ezt kiegészítenék a kötelespéldányok és mindenek előtt az évi 4-4 ezer forintos dotáció. Ezek lehetőséget adnának „egy polgári könyvtár össze- szerzésére." (Toldy az Egyetemi Könyvtár igazgatójaként pontosan ismerte a Frank könyvtár összetételét, arról szakvéleményt is adott, tervezetének célzásai azonban arra utalnak, hogy a kettősség gordiuszi csomóját kettévágással oldotta volna meg. Az Egyetemi Könyvtár ekkor készülő füzetkatalógusába bevetette a Frank könyvtár jogtudományi könyveit.) Az elhelyezés megoldására Toldy új épület emelését javasolta a városi építkezési alap terhére, 40-50 ezer kötet elhelyezésével számolva.7 A személyzetre tett javaslat: egy könyvtárnok, két tiszt, egy szolga. A könyvtár érdemi irányítását egy állandó könyvtári bizottság végezné. Toldy még a nyitva tartás idejére is javaslatot tett, ezzel is érzékeltetve az általa elképzelt könyvtár társadalmi célját.8
