Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
298 A főváros könyvtárának története 1945-ig A 9. sz. Bakáts téri könyvtárat 1938-ban a József krt. 70. sz. épület első emeletére költöztették. A IX. kerület vzzel könyvtár nélkül maradt, viszont teljesült a VIII. kerület régóta ismételt kérése. Az új olvasók létszámának hirtelen felszökése indokolni látszott a kerület kérését és a cserét. Az új helyen bővült a könyvtár funkciója, itt már gyerekeket is kiszolgáltak. Tervek mozgókönyvtár üzembeállítására (Kísérlet a hálózat bővítésére) Enyvvári Jenő, aki tanulmányútja alkalmával a müncheni villamos-könyvtári és a drezdai autóbusz-könyvtári ellátás tanulmányozása során a mozgókönyvtár lelkes hívévé vált, már a peremvárosok ellátása kapcsán javasolta ennek budapesti bevezetését.47 A sajtó által is felkapott elképzelések akkor nem kaptak támogatást. 1935 elején ismét felvetette ezt a gondolatot, ekkor már a hálózat megakadt fejlesztésének az adott körülmények között egyetlen lehetséges útjaként, Budapest külső területeinek ellátását várva tőle. „A könyvtárügy fejlődése a nagyvárosi élettel összhangba sehogy sem hozható holtpontra jutott," - írta a polgármesternek - „annyi állandó fiókkönyvtár felállítására, mint amennyire szükség volna, a mai viszonyok között gondolni sem lehet, de a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy vándorkönyvtárnak úgyszólván korlátlan a rádiusza."48 Enyvvári konkrétan kidolgozott tervei szerint a BSzKRT villamos végállomásai - Kelenföld, Zugló, Erzsébet királyné útja, Külső-Józsefváros, Közvágóhíd - kitérővágányai szolgáltak volna állomáshelyül egy nagyobb típusú, könyvtárrá átalakított villamos számára. (Felmerült még Angyalföld, Új-Lipótváros, Külső-Ferenc- város ellátása is.) Az ellátóközpont a Reviczky utcához közeli villamos remízben lett volna (2 tisztviselővel, 6-7 ezer kötettel). A javaslatot a közművelődési ügyosztály vezetője, Némethy Károly is magáévá tette, hivatalosan bejelentette: „Kísérletként be fogjuk vezetni a mozgókönyvtárakat." A terv az adósságaival küszködő BSzKRT elnökségével folytatott tárgyalásokon akadt el. Ők ugyanis csak egy autóbusz üzembeállítását javasolták minden nagyobb átalakítás nélkül, az ülések alatt ládákban tartott könyvekkel. Ezt Enyvvári nem tartotta járható útnak. Másrészt a költségeknek a meglevő pénzügyi keretéből történő kigazdálkodását sem vállalta.49 így hát - hiába érvelt Enyvvári azzal, hogy az 5-6 kölcsönzőhelyet jelentő villamos mozgókönyvtár költsége csak egy könyvtáré lenne, - ennek a korszerű könyvtári ellátási formának a bevezetése az általános takarékossági rendszabályok miatt elbukott.
