Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
290 A főváros könyvtárának története 1945-ig A reference szobában a két tisztviselői asztalon kívül 8 olvasói ülőhely is volt. A különgyűjtemények elhelyezése pontosan tükrözte a könyvtár vezetőségének értékrendjét. Két reprezentatív termet kapott a Budapest Gyűjtemény, egyet a Keleti Gyűjtemény, a többi különgyűjtemény a raktárban maradt. A gyűjtemények elhelyezése lényegében meghatározta további sorsukat is: a raktárban maradtak fokozatosan elveszítették önállóságukat, megszűnt kiegészítésük-gyarapításuk, lezárt raktári egységgé degradálódtak. Erőre kapott viszont a Budapest Gyűjtemény, és az általa gondozott állományegységek. A Budapest Gyűjtemény munkaszobája az egyik kisebb sarokterem lett, (a grófnő egykori budoárja), itt a falak mentén elhelyezett 6 könyvszekrény kb. 40 polcfolyóméternyi anyag elhelyezését tette lehetővé. (Ide került a várostörténeti és geográfiai könyvanyag egy része és itt voltak a repertorizálás alatti folyóiratok.) A két könyvtárosi íróasztal mellett egy kerek asztal 6 karosszékkel helyismereti kutatóknak adott helyet. Ugyancsak a Budapest Gyűjtemény kapta meg az egykori fogadótermet (a főlépcsővel szemben levő ovális helyiséget), ezt kiállító- és olvasóteremnek rendezték be. 7 különböző vitrinben (fal melletti hajlított alaprajzú, szabadon álló, nyolcszögletes stb.) és 6 üvegezett vitrines szekrényben láthatta az olvasó Pest és Buda történetének legfontosabb forrásait az ősnyomtatványok korától a 19. századig. A központba állított elhelyezés és a látványos berendezés nem hagyott kétséget: a Budapest Gyűjteményt kívánták a könyvtár értékeit elsősorban reprezentáló egységként kiemelni. A terem belső, ablakokhoz közeli részében egy hatalmas ovális asztal körül 14 karosszék fogadta a gyűjtemény használóit. Felügyeletükre két tisztviselői munkahely szolgált. A Keleti Gyűjtemény a rendkívül artisztikusan berendezett egykori dohányzó szalonban kapott helyet. A szabad falakra és a galériára könyvállványok kerültek, a helyben olvasást a kerek asztal körül elhelyezett 8 karosszék szolgálta. A teremből nyílt az aligazgatónak - egyben a Keleti Gyűjtemény vezetőjének - munkaszobája. A szárny következő - de már raktári jellegű - termeibe került a Röpiratgyűjtemény és a Szüry- gyűjtemény. A raktár az épület hátsó részét foglalta el. Az összekötő keresztszárny minden szintjét raktárrá alakították, s a termek szintenként váltakozva benyúltak a két fő épületszárnyba is. Bár az utóbbi miatt a raktár nem alkotott egységes tömböt, de a centrumában működő, az emeleteket összekötő könyvlift mégis biztosította az áttekinthető üzemeltetést. Az állománytestek elhelyezésénél ügyeltek a várható keresettségre is. A kölcsönzőhöz illetve az olvasótermekhez legközelebb eső terembe kerültek a legújabban beszerzett, legnagyobb forgalmat jelentő könyvek, (13 ezer kötet), a régebbi állomány került a távolabbi szárnyakba. Az új állományt idő múltán áthelyezték a belső raktárba. Külön terembe kerültek a sajátos dokumentumtípusok (folyóiratok, térképek, parlamenti nyomtatványok stb.) és a különgyűjtemények anyagai.
