Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
28 A főváros könyvtárának története 1945-ig írnoka) által jegyzett dokumentum volt az első külső, intézményes forrásból érkező javaslat a városhoz nyilvános könyvtár létesítésére. A tervezett intézmény célját a javaslat a népszerű és közhasznú művek nagy választékának nyújtásában jelölte meg, kiemelve „a szegényebb sorsú, tudományos vagy hivatalnoki pályára készülő egyéneknek" olcsó könyvhöz juttatását. Alapul a Frank könyvtár szolgálna, kiegészítve egy „9000 kötetnyi, a tudományok és ismeretek minden ágából való német, francia és magyar nyelven írt műveket tartalmazó" könyvanyaggal.4 A tanács válaszát az indítványra nem ismerjük, azonban a Pesti Népoktatási Kör javaslata (látszólag) nyitott ajtókat döngetett: a város tanügyi bizottmánya ekkor már két éve terveket dolgozott ki - a tanács megbízásából - egy polgári könyvtár létrehozására. Toldy Ferenc javaslata (1868) A város első könyvtáralapítási kezdeményezésének nem eszmei, hanem hétköznapi- asan gyakorlati kiváltó oka volt. 1867-ben visszaállították az 1847-48-as XVIII. törvénycikket, a sajtótörvényt, mely szerint a nyomdák termékeikből két példányt kötelesek beszolgáltatni. Pest város 1867. július 31-i közgyűlése úgy döntött, hogy a városi közvádlónak (az esetleges sajtóvétség ügyében) beszolgáltatott egyik példányt félévenként összegyűjtve a városi hatóság kapja meg. Mivel a számos pesti nyomdából így hatalmas anyag zúdult a városházába, a közgyűlés feltette a kérdést: „Mi történjék a közvádlótól a hatósághoz visszaérkező nyomtatványokkal?" A közgyűlés a városi tanügyi bizottmányt bízta meg a válasz kidolgozásával, ez pedig albizottságot hozott létre a probléma megoldására, Toldy Ferenc elnökletével. Toldy 1868 elején előterjesztést nyújtott be,5 melyben a beáramló kötelespéldányok elhelyezésének ügyét összekapcsolta a Frank könyvtár kérdésével, mondván, hogy „e kérdés a hivatalos példányok kérdését is magába foglalja", és ezekre építve egy városi polgári könyvtár megalapítását javasolta. Toldy Ferenc javaslata fontos állomás a magyar könyvtárügy eszmetörténetében: először fogalmazza meg egy polgári jellegű városi közkönyvtár társadalmi szükségességét, működési elveit, először hangzik el konkrét, részletes javaslat egy modern városi könyvtár létrehozására. Toldy javaslata az iparosodó és polgárosodó Pest sajátos szükségletéből indul ki, mindenek előtt az „iparűző osztály" közműveltségét és főleg szakmai ismereteit kívánja az új könyvtár segítségével biztosítani, a szakirodalom hozzáférhetővé tételével elérni, „hogy a gyakorlati életben különféle szakjaik folytonos haladását sikeresen követhessék [...] még pedig nem egyszer-kétszer az életben, hanem folyvást." A permanens önművelést biztosító könyvtár fő használóit Toldy szerint „különösen az
