Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
Könyvtáralaptió kezdeményezések a kiegyezés és városegyesítés után 27 KÖNYVTÁRALAPÍTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A KIEGYEZÉS ÉS VÁROSEGYESÍTÉS UTÁN A kiegyezés után, az ország kulturális életének fellendülésével együtt megindult a könyvtárak tervezése is. Eleinte még csak szerényebb, intézményi, egyesületi könyvtárak jöttek létre, a nagyobb városi könyvtárak alapításának erőteljes üteme csak 1880-81-ben kezdődött el (Szombathely, Hódmezővásárhely, Arad, Szeged). De még ekkor sem alakult ki egyértelműen: voltaképpen milyennek kellene lennie egy városi könyvtárnak? A városi könyvtárak múltjára visszatekintő Gárdonyi Albert 1908-ban e könyvtárak három alapvető funkcióját, s ennek megfelelően három alaptípusát sorolta fel:1 1. Általános közművelődési könyvtár (az 1870-es évek terminológiájával: „polgári könyvtár".) 2. Várostörténeti könyvtár. 3. Városi közigazgatási könyvtár (más elnevezéssel: városigazgatási szakkönyvtár). Gárdonyi kategorizálása pontos, a fővárosi könyvtár kialakulásának első évtizedeit valóban e három feladat illetve típus megjelenésével, egymás mellett élésével, majd (a századfordulón) az elsőbbségért vívott harcával jellemezhetjük. Kezdeményezések polgári könyvtár létrehozására VÁROSI KÖNYVTÁR MINT ÁLTALÁNOS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁR A Pesti Népoktatási Kör indítványa Eötvös József minisztersége alatt kapott Magyarországon először hivatalos ösztönzést az iskolán kívüli népoktatás-népművelés - s vele a közművelődési könyvtárak - ügye. Eötvös az iskolán kívüli művelődés intézményeit társadalmi erőforrásokból, „a polgárok minden osztályainak vállvetett közreműködése által" kívánta létrehozni, e célból 1868 februárjában „népnevelési egyletek" hálózatának létrehozását javasolta. Az emigrációból hazatért Türr István vállalkozott a tervezett mozgalom megszervezésére, 1868 októberében Baján megjelentette „Első szózat"-át a népoktatási körök érdekében. Rövidesen létrejött a Népoktatási Központi Kör, majd - Eötvös szorgalmazására - 1870 áprilisában megszervezték a Pesti Népoktatási Kört is, az ország egyik legrégibb közművelődési intézményét.2 1871. november 28-án a Pesti Népoktatási Kör indítványt nyújtott be Pest város tanácsához, melyben egy városi nyilvános könyvtár felállítását javasolta, a nyugat-európai városi könyvtárak példájára hivatkozva.3 A Maár Péter jegyző (a Nemzeti Könyvtár
