Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában

268 A főváros könyvtárának története 1945-ig után Szauder Erzsébet vette át, távozásáig. A referensz osztály vezetése Enyvvári kezébe került, mellette már 1920-ban ott volt Dávid Antal, aki 1921-ben egészen átvette az osztály irányítását. Kremmer vezetői időszakának végére lényegében kialakult az a vezetői struktúra, mely aztán két évtizeden át meghatározta a könyvtár életét. Ugyancsak meghatározó fontosságú volt ebben az időszakban a diplomás könyvtá­rosok új törzsgárdájának kialakulása. A korábbi Szabó iskola tagjainak többsége a társadalomtudomány (közelebbről a szo­ciológia, szolciálpolitika, politológia) aktív művelője volt, a felfüggesztések után vi­szont a társadalomtudománynak egyetlen művelője sem maradt a könyvtárban. Kremmer személyzeti politikájának fontos eleme volt a diplomás könyvtárosok új csapatának kialakítása. A sort Dávid Antal kiemelése nyitotta meg.72 Dávidnak a 20-as évek első felében nem csak könyvtárosi pályája bontakozott ki, hanem tudományos pályafutása is elindult: 1923-tól a Tudományegyetemen az asszirológia magántanára volt, hazai és külföldi körökben már ekkor elismert ori­entalista. 1920-ban lépett be a könyvtárba Ritoók Emma, 1922-ben véglegesítették. Ritoók Emma (1868-1945) személyében először került a könyvtárba az irodalmi élet számontartott képviselője. Ami Szabó Ervinnek nem sikerült (Babits a hívására nemet mondott, Schöpflin Aladárral sem jött létre a tervezett együttműködés), az most megvalósult, igaz viszont, hogy Szabó Ervin a Nyugat vezető egyéniségeivel tárgyalt, Ritoók Emmát viszont ekkor már felemás viszony fűzte a Nyugat egykori progresszív vonulatához, A szellem kalandorai című kulcsregényében (1922) szem- befordult annak képviselőivel. A már középkorú Ritoók Emma után ambiciózus fiatal diplomá­sok kerültek a könyvtárba, előbb próbaidőre, ideiglenes könyvtári státuszba. „A nagy tömegű könyvtári elbocsátások után még nem nőtt fel olyan könyvtárosi kar, melyről megállapítható volna az érdemlegesség a magasabb állá­sokra" - közölte Kremmer a tanáccsal. Vállalkozó fiatal diplomásokból viszont a tömeges értelmiségi munkanélküliség korában bőven volt választék. Kremmer igénye­sen választott. így került a könyvtárba 1922-ben a történelem-latin szakos Kelényi Béla. A felsoroltakhoz hozzátéve Kremmer és Enyvvári tudományos irányultságát is, a könyv­tárban ekkor négy történész, egy irodalmár, egy filozófus dolgozott, tehát a humán tudományok hat kvalifikált képviselője. A könyvtár jellegét nem annyira a tömegében sokkal lassabban változó állomány, mint inkább a könyvtáros gárda irányultsága módosította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom