Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában

Válság - Váltás - Konszolidáció 265 1923 5 258 129 1924 7 292 127 1925 10 349 556 Az időleges visszaesés okai Mi okozta 1920-22-ben az olvasótábor csökkenését? Semmiképpen sem a társadalmi olvasói igények lanyhulása. Szabó Ervin korábbi megállapítása, miszerint az olvasói igények Budapesten sokkal nagyobbak, mint a könyvtárak befogadási szintje, ezért a forgalmat kizárólag a könyvtárak kapacitása határozza meg, változatlanul érvényben volt. Sőt, a könyvek árának növekedése, a könyvhöz jutás nehézségeinek fokozódása további igényeket támasztottak. Beszűkült viszont a könyvtárak kapacitása. Rosszabbodtak a működés tárgyi feltételei. A könyvbeszerzés radikálisan visszaesett, a fiókok olvasói éveken át alig, vagy egyáltalán nem jutottak új könyvhöz, sokan ezért pártoltak el a könyvtártól. Rosszabbodtak a működés más anyagi feltételei is. A könyv­tárak nyitvatartási idejét megkurtította a személyzet leépítése és a tüzelőhiány, sőt világítási gondok is jelentkeztek67. A közönséget fűtetlen, leromlott állapotú helyi­ségekben régi, rongyolódó könyvek fogadták, s mindezért emelt beiratkozási díjat kel­lett fizetni, (az utóbbi esetenként érezhetően csökkentette az új beiratkozok számát). Szigorodtak a könyvtárhasználat feltételei. Az olvasóbarát, megengedő könyvtár- használati gyakorlatot a veszélyeztetett állomány védelmében szigorúbb rendszabá­lyok váltották föl. A központi könyvtárban megszűnt a folyóiratokhoz való közvetlen hozzáférés. 1920-tól a folyóiratok példányait csak a teremfelügyelőtől, a ruhatári jegy leadása ellenében lehetett megkapni. Korlátozták a bekötött folyóirat- és napilap­évfolyamok kölcsönzési lehetőségeit is, szigorították a különgyűjtemények anyagának kölcsönzését. A központi könyvtárban nagyobb lett a rend és kevesebb az olvasó. A SZEMÉLYZET ALAKULÁSA A Szabó iskola megrostálása Az 1919. augusztus 15-én megjelent polgármesteri rendelet nem csak a vezetői pozí­cióban levőket érintette (ezt a vonatkozását a Harcok a könyvtárvezetői pozícióért című fejezet ismertette), hanem szélesebb körben történő felfüggesztésre majd elbocsátásra is lehetőséget adott. Kremmer listája nyolc nevet tartalmazott: Madzsar József, Braun Róbert, Dienes László, Kőhalmi Béla, Pikier Blanka, Szigeti Gabriella, Váradi Irma, Matkovits Máté (altiszt). Kremmer listája alapján a fővárosi tanács már augusztus 21-én fegyelmi eljárás alá vonta és állásából felfüggesztette valamennyi ott szereplő tisztviselőt. (Matkovits Máté

Next

/
Oldalképek
Tartalom