Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 255 Jeszenszky István közjegyző, fővárosi bizottsági tag könyvtára 16. és 17. századi latin, német, olasz, spanyol nyelvű világkrónikákat, röplapokat, hadijelentéseket tartalmazott, köztül Buda különböző ostromairól szólókat. A gyűjteményt a könyvtár részére 42 millió koronáért vették meg. (A könyvtár évi beszerzési kerete ekkor 45 millió korona volt.) Keleti Gyűjtemény A Keleti Gyűjtemény beillesztése a főváros eleven társadalmi életébe - Szabó Ervin dédelgetett terve - füstbe ment. Megszűnt a háború keltette érdeklődés és a keleti gazdasági expanzió lehetősége is. Kremmer új alapokat keresett: „Sok tudós ma a magyar- szláv történeti kérdések még megoldatlan komplexumát vizsgálja. E kérdések leggazdagabban kiépített irodalma könyvtárunkban van Keleti Gyűjtemény cím alatt" - írta 1920 tavaszán. Csakhogy - orientalisták lévén a gyűjtemény kezelői, - nem a szerb és orosz anyag került előtérbe, hanem a keleti vonatkozásúak. így a Keleti Gyűjtemény is osztozott a könyvtár általános tendenciájában: az aktuális társadalmi kérdésektől távolodva az elvont tudományos kutatások, a történelemtudomány felé közeledett. Szabó Ervin éveken át küszködött a problémával, hogy megfelelő munkatársat találjon a Keleti Gyűjtemény vezetésére, most egyszerre két orientalista is dolgozott a könyvtárban. Fehér Géza korábban a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetben végzett kutatómunkát, majd Budapestre hazatérve rövid tanári működés után 1920-ban a könyvtár dolgozója lett, és a Keleti Gyűjtemény gondozására kapott megbízást. A jelek szerint azonban nem tudott a Kremmer vezetése alatt álló könyvtárba beilleszkedni. Egy értékes könyv kiselejtezésén-eladásán felháborodva információkat szolgáltatott a sajtónak, hosszú sajtóvita elindítójává vált. Kremmer fegyelmivel bocsáttatta el a könyvtárból. Fehér Géza utóbb a magyar őstörténeti kutatások kiemelkedő, elismert tudósa lett, elbocsátásával egy kiváló szakemberről mondott le a könyvtár. Ugyancsak orientalista ismeretekkel és ambíciókkal került a könyvtárba 1919 áprilisában Dávid Antal. Dávid Antal (*Bp. 1890) 1912-ben a budapesti egyetemen teológiát végzett, 1913- ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1912-től hitoktató volt, a világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Orientalista tanulmányokat folytatott, 1919-ben önálló műként is megjelent fontos tanulmánya: A Hammurapi Codex A Fővárosi Könyvtárba kerüléséről már Szabó Ervinnel is tárgyalt. 1919. április 1-től alkalmazták napidíjasként.
