Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 241 Mosdóssynak több oka is volt rá, hogy Haller István vallás- és közoktatási miniszterhez írt beadványában16 támadást intézzen a Fővárosi Könyvtár ellen. Mint tanfelügyelő magyarázatot - és bűnbakot - keresett arra a tényre, hogy „a főváros tanítóságának nagy száma a szociáldemokrata irányzat és törekvés szolgálatába állott, és egy részük később a kommunista eszmék harcosává vált."17 Az egyik lényeges okot erre a Városi Könyvtárban találta, „melynek szellemi irányzata oly kíméletlen következetességgel és szívós kitartással törekedett a szociáldemokrata eszmék térhódítására, a kommunista szellem számára talaj keresésére, hogy a főváros tanítósága nagy részében előidézett káros hatását lehetetlen a véletlen művének tekinteni."18 Mosdóssy beadványában feljelentés jelleggel részletezte a könyvtár korábbi - általa államellenesnek minősített - tevékenységét, majd így folytatta: „Ez volt a könyvtár jelentősége a múltban, ma pedig még nagyobb figyelmet igénylő, még veszélyesebbé válható [...] Ma a könyvtár páratlanul nagy és gazdag állam-, katona-, egyházellenes, anarchista, kommunista anyaga válogatás nélkül közkézen forog [...] Ezért joggal tekinthető a könyvtár minden államellenes törekvés első rangú képzőintézetének is." Mosdóssy tehát feljelentését kiterjesztette a könyvtár 1920-as vezetőire is, ilyen szellemben kérte egy vizsgálóbizottság kiküldését. Haller István Mosdóssy beadványára reagálva első lépésként szakvéleményt kért Gulyás Páltól (mint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyeletének másodelőadójától), és Melich Jánostól (mint a Nemzeti Múzeum Könyvtárának nemrég kinevezett igazgatójától). Eközben Sipőcz polgármester is tájékozódott a könyvtár helyzetéről. Június 2-án a miniszter közölte Sipőczcel, hogy „tekintettel azon eminens veszélyre, melyeket a főváros nyilvános könyvtára még ma is magában rejt, a kormány a kellő praeventív intézkedések megtétele céljából miniszteri biztos kirendelését tartja szükségesnek." Az intézkedés előkészítésére értekezletet hívtak össze június 12-re, melyen Mosdóssy, Kremmer, Gulyás, Melich vettek részt, a minisztérium részéről pedig Bibó István. (1920-ban őt bízták meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének újjászervezésével). A könyvtár vezetése hivatalosan itt szembesült először a Gulyás- Melich koncepcióval. A Gulyás-Melich koncepció Gulyás Pál a miniszternek írt szakvéleményében részletesen kifejtette a Fővárosi Könyvtárra vonatkozó elképzeléseit, Melich jelentése lényegében csak ennek ismétlését és megerősítését tartalmazta,19 voltaképpen Gulyás koncepciójáról beszélhetünk. A javaslatok leglényegesebb új eleme: a könyvtár államosítása. „A tervbe vett fővárosi iskolák államosításánál, részben vagy egészben államosíttatnék a Fővárosi Nyilvános Könyvtár is." Ez a javaslat a public library hagyományok, a polgári könyvtár teljes
