Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 239 A kor gondolkodására erőteljesen ható személyiségek szellemi életútja, sorsfordulói pontosan jelzik a változást. Szabó Dezső Az elsodort faluban, Szekfű Gyula a Három nemzedékben, Babits Mihály a Magyar költő 1919-ben című írásában fogalmazta meg korábbi nézeteivel való szembekerülését. Az általános társadalmi paradigmaváltás sokkal erőteljesebb és mélyebbre ható volt, hogysem egyes intézmények kivonhatták volna magukat alóla. Kremmer Dezső koncepciója A Szabó Ervin-i másfél évtized alatt kiépült egy nagy és széles körben kedvelt, elismert könyvtár olyan elvek alapján (a társadalomtudomány primátusa a közkönyvtárban, a szélsőséges nézeteknek is teret adó liberalizmus), melyek 1919 augusztusa után már nehezen voltak védhetők. Kremmer Dezső nem volt teoretikus alkat, könyvtárelméleti összegezést - elődeivel ellentétben - sohasem fogalmazott. Ráérzett azonban arra, hogy a kor szelleme - mely nem állt távol az ő egyéni meggyőződésétől - milyen változtatásokat követel. Utóbb érzékelnie kellett azt is, hogy a klébelsbergi művelődéspolitika egyrészt a nagy tudományos könyvtáraknak kedvez (mindenekelőtt az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrehozásával), másrészt a népkönyvtárakat támogatja; a városi könyvtárat Vk viszont nem ismeri el önálló könyvtártípusnak, hanem átmenetnek tekinti a tudományos és a népkönyvtár között. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a központi könyvtárat Kremmer tudományos könyvtárként akarta elfogadtatni, a fiókhálózatnál pedig annak népkönyvtári jellegét hangsúlyozta. Ugyanakkor úgy akart változtatni, hogy az a könyvtár struktúráját súlyosan ne érintse, a kialakult könyvtártechnológiát pedig változatKremmer Dezső A rendezésében készült kiállítás katalógusa
