Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
202 A főváros könyvtárának története 1945-ig A békemozgalom irodalmának beszerzése és népszerűsítése Az idézett elvek gyakorlati megvalósítását mindenekelőtt az Angliában, Franciaországban, és az Egyesült Államokban kiadott művek változatlanul nagy arányú beszerzése szolgálta. (Ld. az Állománygyarapítás háborús körülmények között című fejezet adatait.) Ezek között a nyugati szerzők kifejezetten pacifista könyvei is eljutottak a budapesti olvasókhoz, pl. Romain Rolland, Jean Jaurès művei. Talán még fontosabb szerepet játszottak a nyugati pacifista értelmiség által terjesztett lapok, melyek, ha akadozva is, ugyancsak eljutottak a Fővárosi Könyvtárba. így a közönség olvashatta a genfi Demain-1 és a La Plus Grand Monde-ot, (bennük többek közt magyar szerzők, Ady, Babits és mások háborúellenes verseit), a müncheni Forum-ot, a londoni Socialist Review-1, a zürichi Die Verbote-1, a stockholmi Bote der Russischen Revolution-t.62 A könyvtár nemcsak beszerezte ezeket a kiadványokat, hanem bibliográfiai tevékenységével feltárta, mintegy ajánlotta tartalmukat. A háború alatt a könyvtár legnagyobb, voltaképpen egyetlen bibliográfiai vállalkozása A világháború irodalma volt.63 A sorozat első füzete 1914 szeptemberében jelent meg az Aktuális kérdések irodalma sorozatban.64 A következő összeállítások A világháború újabb irodalma címmel előbb az Értesítő füzeteiben láttak napvilágot65 (és különlenyomatban is, 400-400 példányban), majd önálló kiadványként, évente két alkalommal. A sorozatnak összesen 10 füzete jelent meg. Mint a könyvtári munka sok más területén, itt is az amerikai mintát tekintették mércének. A Library of Congress hasonló kiadványa volt az minta, mely „nem a háború alatt megjelent, beszámíthatatlan és egymás ellen acsarkodó, vitás röpirodalmat hozza, hanem a háború előzményeire fényt vető, a háború megértéséhez segítő alapos és igazán tudományos irodalmat."66 Ugyanezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a Fővárosi Könyvtár kiadványát, Krisztics Sándor szerkesztői munkáját is. A legalitás határain belül A Fővárosi Könyvtár, bár következetesen síkra szállt a béke értékei mellett, nem lépett át a jogilag államellenesnek minősíthető tettek határvonalán. A könyvtár lehetőségeit mérlegelő, idézett Dienes cikk is leszögezte: „Antimilitarista propagandát folytatni jelenleg kétségtelenül egy könyvtárnak sem szabad."67 A pacifista tartalmú könyvek és folyóiratok beszerzése a miniszterelnökség sajtóosztályának engedélyével történt. A könyvtárban nem működött illegális „mozgalom". Bár az ötvenes években több visszaemlékező egykori könyvtáros felidézett mozzanatokat, melyekből ők közvetetten ezt feltételezték, a Szabó Ervin-i életmű későbbi kutatásai ezeket kétségbe vonták. „A legendák - Szabó aktív, személyes szerepéről az antimiltarista mozgalomban, röpcédulák saját kezű terjesztéséről, a könyvtárban
