Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 203 működő sokszorosító csoportról, egy népgyűlési felszólalásáról, rendőrségi kihallgatásáról stb. - valóban bőven teremtek az 1945 után meginduló visszaemlékezésáradatban, s a „koncepció" többnyire egy prebolsevik stílusú ténykedés meglétének - de legalábbis látszatának - bizonygatására irányult."68 Mindennek ellenére Szabó Ervin nem kerülhette el sem a rendőrség gyanakvását, sem ellenségei rosszindulatú rágalmazásait. Az utóbbi Sipos Kamilló újságírónak 1918 szeptemberében a Fővárosi Könyvtár ellen tett feljelentésében csúcsosodott ki.69 Sipos főbb vádpontjai a következők voltak: 1. „Szabó Ervin, a székesfővárosi könyvtár igazgatója anarchista elveket vall, a „Szindikalizmus és szociáldemokrácia" című füzetben lázadásra szólítja fel a munkásokat az állam törvényei ellen és antimiltarizmusra izgat." 2. „A könyvtár főkönyvtárosa Braun Róbert pánszláv irányú tevékenységet fejt ki, most kb. 10 nap előtt járt lenn Belgrádban, ahonnan sok gyanús szerb könyvet hozott fel a könyvtár számára ..." 3. „A könyvtár tele van államellenes, anarchista, antimilitartista könyvekkel, melyeket mindenkinek szabadon kölcsönöznek. ..." 4. „A könyvtárban nagyon sok elkobzott, a magyar állam területéről kitiltott oláh röpirat és könyvek találhatók ..." 5. „Az erkölcstelen gyűjteményből, a pornográfiából külön, ún. E /erotika/ gyűjtemény van, melyet a 13-14 éves gyerekek szabadon nézhetnek és olvashatnak." Sipos feljelentésének ismertetése kapcsán a Budapesti Hírlap újabb vádakat sorolt fel: „A főváros pénzén a radikális párt rendezte be házi könyvtárát. E miatt a könyvtár elhanyagolja a municipális és speciálisan budapesti irodalmat. Nem a nép és a tanulóifjúság látogatja a Fővárosi Könyvtárat, hanem a galileista ifjak. A könyvtárat alaposan meg kell reformálni, s azt hisszük, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelete ebben szívesen siet majd a főváros segítségére..."70 A feljelentés híre sajtóvitát robbantott ki: két héten belül tíz cikk is foglalkozott az üggyel, az írások fele védte, a másik fele támadta a könyvtárat, politikai-világnézeti pártállásának megfelelően.71 A könyvtár érdekében fogott tollat Kaffka Margit (a Pesti Napló hasábjain) és Supka Géza (a Világ-ban). A könyvtár a tanácsnak írt, Madzsar által fogalmazott igazoló jelentésében sorra cáfolta Sipos Kamilló érveit, azzal zárva észrevételeit: „... tiltakoznunk kell az ellen, hogy a könyvtár gyűjtésében bármiféle tendencia mutatkoznék, vagy hogy a kölcsönzéssel a könyvtár bárminemű propagandát folytatna, éppen ellenkezőleg, a könyvtár teljes pártatlansággal gyűjti a keretébe tartozó irodalmat és éppen pártatlanságánál fogva csak dicséretet, de semmiképpen sem megrovást érdemel."72 Braun Róbert Sipos ellen viszontfeljelentést akart tenni. Az ország sorsát meghatározó októberi politikai viharok azonban hamarosan elterelték a figyelmet a könyvtár ügyéről.
