Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 199 könyvtáraink egyik legfontosabb feladatát a helyi irodalom lehető teljes felgyűjtésében látjuk."45 Gulyás Pál a helyi irodalom könyvtári gyűjtését kilenc régióra decentralizálva tervezte, köztük a budapesti és a pestkörnyéki nyomtatványok gyűjtését a Fővárosi Könyvtár feladatkörébe utalta.46 A Keleti Gyűjteménnyel kapcsolatos tervek Már a Zichy-gyűjtemény is - melyet a könyvtár 1911-ben vett birtokba - szükségessé tette az Emlékirat-ban megfogalmazott állományépítési koncepció kibővítését. Kőhalmi Béla visszaemlékezése szerint Szabó Ervinben 1912-ben, a balkáni háborúk idején merült fel először egy ezen túlmenő, gazdag anyagú keleti gyűjtemény létrehozásának terve.47 Bizonyára nem véletlen, hogy a Szabó Ervinhez és köréhez közel álló Vámbéry Rusztem a Fővárosi Könyvtárnak ajánlotta fel az 1913-ban meghalt apja, Vámbé- ry Ármin orientalisztikai gyűjteményét.48 Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, közép-ázsiai utazó, a keleti nyelvek magántanára. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el Közép-Azsia földrajzának, néprajzának és kultúrájának kutatásában, a török nyelvészetben. A Vámbéry-hagyaték „méltán sorakozik gróf Zichy Jenő könyvtárához. Ily nagy ázsiai vonatkozású anyag birtokában elhatároztuk, hogy külön keleti gyűjteményt létesítünk" - tájékoztatta a közönséget 1914-ben Szabó Ervin. Eközben érlelődött már a harmadik nagy keleti gyűjtemény megszerzésének terve is. Szabó Ervin tájékoztat arról is, hogy „Thallóczy Lajos ... könyvtárunk egyik leghívebb barátja ... a Balkán és Oroszország gazdasági, politikai és történeti irodalmában gazdag könyvtárát a tulajdonunkban levő Gróf Zichy és Vámbéry könyvtárak kiegészítéséül nekünk szánta, erről már évek óta ismételten tárgyalt." Thallóczy Lajos (1856-1916) történész, az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, Balkán-kutató. 1915-ben a megszállt Szerbia polgári kormányzója. Az 1916 decemberében vasúti szerencsétlenségben meghalt tudós mintegy 6000 könyvből és kisnyomtatványból álló könyvtárát végrendeletileg a Fővárosi Könyvtárra hagyta. A könyvtárat Szekfű Gyula így jellemezte: „ A szerb történeti irodalom csaknem teljes gyűjteménye, továbbá igen sok orosz publicisztikai munka. Albán gyűjteménye: a föld és népének leírása mellett albán nyelvtudományi művek.... A magyar történeti részben legértékesebb az aprónyomtatványok igen terjedelmes sorozata. Ami a könyveket illeti: 1870-től majdnem teljes gyűjteményét állította össze a magyar történeti irodalom termékeinek."49 A Keleti Gyűjteménnyel kapcsolatban Kőhalmi Béla a Szabó Ervinről szóló, 1918-ban írt visszaemlékezésében meglepő kijelentést tesz: „Szabó Ervin szemében ez a gyűj
