Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 191 nehézségbe ütköznék - kölcsönző helyeket kell nyitnunk. Csakis ettől remélhetjük nép- mívelő munkánk teljessé válását..."18 Szabó tehát a háborús helyzetben a pénzigényesebb fiókok helyett kölcsönzőhelyek nyitását látta járható útnak, de ennek megvalósítására sem volt már lehetősége. A háború rányomta bélyegét az olvasótábor összetételére is. Az egyetemi-főiskolai hallgatók korábban a könyvtár meghatározó csoportját képezték, most e hadköteles korú olvasói réteg száma két év alatt felére csökkent.19 Sajátos módon hasonló arányban csökkent a szabad foglalkozásúak könyvtári részvétele is. Velük szemben nőtt a tanulóifjúság száma, elsősorban a középiskolai diákoké.20 „A gyerekek számára megnőtt a könyvtár fontossága, a családfő behívása és az anya kenyérkereső munkája folytán" - állapította meg az olvasótábort elemző éves jelentés. És valóban: a tanuló fiatalok aránya a könyvtár olvasótáborán belül 60% fölé emelkedett. A sebesültek, hadifoglyok és a fronton harcolók könyvellátása A könyvtár ellátó tevékenysége a háborús évek során egy új rétegre is kiterjedt: a hadikórházakban fekvő sebesültekre, kisebb mértékben a fogolytáborokra és a harctéri alakulatok katonáira. Az Országos Hadsegélyező Bizottság könyvosztályának feladatát lényegileg a Fővárosi Könyvtár látta el. Az osztály elnöke Herczeg Ferenc volt, ügyvezető alelnöke Szabó Ervin. Az osztály feladata a különböző szervezetek, elsősorban a Vöröskereszt útján a lakosságtól összegyűjtött könyvek és folyóiratszámok, valamint a könyvkiadók által felajánlott könyvanyag összegyűjtése, a használhatatlanok kirostálása, az igénylő egészség- ügyi és más intézmények nyilvántartása, és közöttük a könyv- és folyóirat anyag elosztása. A munkát, melyhez a könyvtár biztosította a helyiséget és a személyzetet, Enyvvári Jenő irányította.21 Az első évben hatalmas könyv- és folyóiratanyag gyűlt össze, ezzel sikerült a hadikórházak ellátását megalapozni. 1916-17-ben egyrészt ezek kiegészítésére került sor, másrészt hadifogolytábori- és frontkönyvtárak létesítésére is.22 A feldolgozott anyag mennyisége: Könyv/kötet Folyóirat/szám Összesen 1914-1915 212 800 23 940 700 24 1 153 500 1916 116 000 25 269 000 26 385 000 1917 78 000 13 000 91 000 1917 végéig összesen 406 800 1 222 700 1 629 500 Az összegyűjtött anyagból 1283 Magyarországon működő illetve más országba kihelyezett hadikórház részesült benyújtott igényeik alapján, ezen kívül több fogolytáborba és számos harctéren levő csapattesthez is küldtek ki könyvet, a magyar mellett német
