Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
192 A főváros könyvtárának története 1945-ig és más nyelvűeket is.27 A Fővárosi Könyvtár készítette el 1917-ben a Vöröskereszt kérésére az első tábori mozgókönyvtár tervét is, és adta annak könyvanyagát, 3350 kötetet. A könyvtár beszámolója szerint „nap-nap után tömegesen érkeznek be kérő levelek, melyekből kitűnik, hogy katonáink számára a könyv igazi szükséglet és sokszor az egyedüli szórakozás."28 Szabó Ervin, bár felmérte, hogy „Megcsappant erőforrásainkból ez a munka is sokat elvett: személyzetet, helyiséget, költséget" - azt is értékelte, hogy „bizonyára sok olyan kézbe is juttatott olvasmányt, aki különben talán sohasem barátkozott volna meg vele." Igazat kell adnunk a Könyvtári Szemle cikkírójának is: hatalmas arányaival és „gyönyörű eredményeivel ez a mozgalom egy hatásos népkönyvtári akció formáit mutatja."2q A katonák könyvellátására szervezett akció plakátja A KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS OLVASÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSAI Helyben olvasás - kölcsönzés 1914-ben az újonnan szervezett Fővárosi Könyvtár (új nevén: Városi Nyilvános Könyvtár) - központja és fiókhálózta egyaránt - olyan helyben olvasásra berendezett könyvtár volt, mely kölcsönzésre is adott ki könyvet. 1918-ra az intézmény olyan kölcsönzésre berendezkedett könyvtárrá vált, mely a helyben olvasás lehetőségét is biztosította. Ezt a meghatározó, a további időszakokra is kiható radikális fordulatot jól tükrözik a forgalmi statisztika adatai: Helyben olvasott kötet Kölcsönzött kötet Helyben olvasott kötet Kölcsönzött kötet 1914 140 095 49 757 1915 127 920 158 089
