Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 179 Gulyás Pálra bízta a könyvtár- ügyi cikkek megírásának nagyobb részét.187 Szabó Ervin olyan orgánumot akart, mely formálisan független ugyan a Fővárosi Könyvtártól, valójában azonban állandó szócsőként folyamatosan rendelkezésre áll. így született meg a jónevű Lantos antikvárium RT. kiadványaként a Könyvtári Szemle (1913-1917), Kőhalmi Béla szerkesztésében.188 Ha jogüag és formálisan nem is, valójában a Fővárosi Könyvtár lapjának tekinthetjük, mivel cikkeit csaknem kizárólag a könyvtár munkatársai írták189, s Szabó Ervin - Kőhalmi Béla visszaemlékezése szerint - „cédulás" feljegyzéseivel orientálta a szerkesztést. A Könyvtári Szemle írásai olyan témákkal foglalkoztak, melyek a két hivatalos könyvtári folyóirattól távol álltak (pl. a könyvtári üzemtan), vagy nagyon is kényesek voltak (pl. a magyar nemzeti bibliográfia ügye) illetve közvetlenül is reflektáltak a könyvtárügyi vezetők megnyilatkozásaira (pl. a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának állásfoglalásaira, Wlassics Gyula programbeszédeire).190 Az új szakmai orgánum így a két régi szakmai lap riválisává kezdett válni. Gulyás Pál nem is mulasztotta el - egy későbbi vitacikkében - megtenni a maga oldalvágását: e kiadványok „nagyon is magukon hordják az antikvárius kiadó üzleti érdekeinek bélyegét."191 A jogosan megsértődött Szabó Ervin bírósághoz akart fordulni, de a jogászok lebeszélték róla.192 A hivatalos könyvtárügynek ebben áiHdőszáíban több fontos kiadványa jelent meg, ezekre Szabó Ervin rövid időn belül hasonló témájú, de a témát saját elvei szerint megvilágító kiadvánnyal felelt. Miután Gulyás Pál Kézikönyve kifejtette a közművelődési könyvtárak hivatalos koncepcióját, Szabó Ervin az Emlékiratban - a Fővárosi Könyvtár kérdéskörét fővárosi, sőt országos könyvtárpolitikai távlatokba emelve - egy másik közművelődési könyvtári koncepcióval válaszolt. Az állománygyarapítás kérdéseire adott hivatalos felelet a 600 oldalas Népkönyvtári címjegyzék volt, amire a Fővárosi Könyvtár egy attól merőben eltérő, más koncepció alapján álló, de nem kevesebb gonddal kidolgozott Mintajegyzékkel felelt. Az utóbbi már címében is közölte, hogy túl akar lépni a Fővárosi Könyvtár keretein: „Mintajegyzék a városi könyvtárak számára." A hazai viszonyok között ugyancsak úttörő tett, a Tizedes osztályozásra való áttérés szintén egy olyan kiadványban testesült meg, mely címével is jelezte: Szabó Ervin és iskolája a magyar könyvtárügy egészében gondolkodott: Könyvtárak nemzetközi osztályozási rendszere magyar viszonyokra alkalmazva (1912). Kőhalmi Béla portréja 1918-ból A hivatalos könyvtárpolitika orgánumainak ellensúlyozására létrehozott Könyvtári Szemle
