Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
180 A főváros könyvtárának története 1945-ig A könyvtárpolitikai irányzatok ütközése 1910 körül a magyar könyvtárügy egységes volt abban az alapelvben, hogy városainkban kívánatosak lennének a modern, nyugati mintájú közkönyvtárak, most már az vált kérdésessé: az amerikai vagy a német modell legyen-e a mérvadó? Ekkor már mindkét példa messze túllépett az egykori „szellemi népkonyha" szűkös keretein, de míg az amerikai public library-t a teljes liberalizmus jellemezte, Németországban a nyilvános könyvtári mozgalom sohasem szakadt él teljesen bizonyos erkölcsi-politikai értékek szolgálatának hangoztatásától, liberalizmusa nem volt következetes. A hivatalos könyvtárügyi irányítás e kérdésben nem volt egységes. Wlassics Gyula inkább az angol-amerikai modell felé hajlott („Amerika példája a vonzó" - mondta egy programbeszédében), Gulyás Pál viszont a német modellt tekintette ideálnak. A Fővárosi Könyvtár 1910-es tervei (az Emlékirat és a Pályázati program) körül már nyíltan kialakultak a frontok: Szabó Ervin egyértelműen amerikai modellre épített, Gulyás viszont éppen ezért támadta: „Az én véleményem szerint a németek járnak helyesebb úton" - írta a programmal vitázva. A képlet azonban mégsem volt ilyen egyszerű. A „német út" is többfelé ágazott. 1910 végén Szabó Ervin megbízásából Staindl Mátyás két hetet töltött Walter Hofmann Drezda-Plauen-i könyvtárában. Lelkesülten tért vissza, tapasztalatait az Értesítőben is közzétette.193 Egyetértőén megírta, hogy Hofmann, (túllépve az olvasói igényekre és liberális alapelvekre épülő könyvtár eszméjén), a könyvtár szociális nevelő funkcióját tartja meghatározónak. A következő évben a drezdai gyógykezelésen időző Szabó Ervin is meglátogatta Walter Hofmann könyvtárát. (A látogatást Hofmann emlékirata örökítette meg.) Szabó Ervin úgy összegezte benyomásait, hogy Plauen-ben az angolamerikai public library kívánatos továbbfejlesztésével találkozott. Mert: „Vajon e nagyszerű könyvtártípus [az angol-amerikai public library. K. S.] alkotói mennyire gondoltak a mi munkásainkra?" Hofmann viszont gondolt: könyvtári tevékenységének meghatározója a munkások körében végzett könyvtárpedagógia, a „szociális pedagógia". „Ha valamennyi szociális intézményben ilyen szellemben dolgoznának, mint itt, az ön könyvtárában" - mondta Szabó Ervin búcsúzásakor - „akkor könnyebb dolgunk lenne a szocializmussal."194 Egy év múlva, 1912-ben a német közművelődési könyvtárosok egy része a Zentralblatt für Volksbibliotheksivesenben nyílt levélben támadta Hofmann nézeteit, a liberális alapelvek megsértésével vádolva őt. Hofmann válaszával megindult az „irányzatok harca", a német könyvtárügy egyik legnagyobb belső ideológiai küzdelme. Hofmann irányzata is erős volt: meg tudták szervezni a német könyvtárosok (egyik) központi intézményét: az új Deutsche Zentralstelle für volkstümliches Büchereiwesen (Német Közművelődési Könyvtári Központ) Hofmann elveinek szolgálatában állt. Szabó Ervin élénk figyelemmel kísérte az eseményeket. Leveleiben Hofmannt egyet
