Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 163 típusára."134 A Bizottság elnapolta állásfoglalását.(Formálisan az Almássy téri tapasztalatoktól tette függővé, valójában soha nem tért vissza rá.) 1914-ben a Lipcsei Nemzetközi Népnevelési és Népművelési Kongresszusra való meghívás alkalmat kínált Szabó Ervinnek ezirányú nézetei részletes kifejtésére. (A meghívás terve Walter Hofmanntól származott, aki erről már januárban értesítette Szabó Ervint, a hivatalos felkérés a Magyar Gyermektanulmányi Társaságon keresztül történt májusban135). Szabó Ervin két változatot is készített a tervezett kongresszusi előadásra: fennmaradt egy erősen javított, magyar nyelvű kéziratos fogalmazvány136 és egy nyomdailletve előadás-kész német nyelvű gépirat. Ez utóbbi minden más szövegnél teljesebben tartalmazza Szabó Ervinnek az ifjúság könyvtári ellátására vonatkozó nézeteit.137 Szabó a következő követelményeket állította az ellátó intézmény elé:- Korszerű szemlélettel, jól válogatott, friss, rendszeresen selejtezett állomány. Ennek a követelménynek a magyar iskolai könyvtárak nem feleltek meg, sem avult állományukkal, sem a Népiskolai könyvtárakat intéző bizottság (NIKIB) 1912-es ajánló jegyzékével,138 melyet túlzott óvatossága szegényessé tett, megfelel viszont a Fővárosi Könyvtár friss állománygyarapítási rendszere és jól válogatott ifjúsági anyagot (is) tartalmazó Mintajegyzéke.- Olvasóbarát, modern könyvtártechnika, a gyerekeknek megfelelő nyitva tartási idő.- A gyerek számára nagyobb, szabadabb választási lehetőség biztosítása. A kézikönyvtár szabad használata, a könyvtáros megítélése alapján a könyvtár felnőtt részlegéből való választás lehetősége. („Nálunk a dolog sokkal egyszerűbb: adunk a gyereknek egy könyvet, és a gyerek azt olvassa" - idéz Szabó egy iskolaigazgatót.)139 Az Almássy téri fiókkönyvtár gyermekolvasója
