Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
164 A főváros könyvtárának története 1945-ig Budapest ifjúságának könyvellátása A fiókkönyvtári hálózat kialakítása a legnagyobb változást a gyerekek és fiatalok könyvellátása terén jelentette. Az 1900-as évek elejének általános helyzetét pontosan jellemzi Szabó Ervin : „Az ifjúság kapcsolata a könyvvel - ha eltekintünk a jobb módú családok könyvvásárlásától - Magyarországon csaknem kizárólag a tankönyvekre korlátozódott. A nyilvános könyvtárak állománya nem volt tekintettel a fiatalok könyvigényére, aló éven aluli gyerekek még a népkönyvtárakba sem juthattak be, csak mint tanulók tudtak az iskolai könyvtárakon keresztül könyvhöz jutni."140 Az iskolai könyvtárak szolgáltatásai a statisztikai adatok szerint - az évtized minden előremutató iskolai könyvtárpolitikai törekvése ellenére - alacsony szinten stagnáltak: Budapest 80 ezer feletti tanulójára évi 50 - 60 ezer kötet ifjúsági kötet kölcsönzése jutott, tehát tanulóként átlagosan még egy kötet sem. Ebben a szituációban forradalmi változást jelentett a fiókkönyvtárak gyermekrészlegeinek megjelenése. A gyerekek kézébe adott könyvek száma 1914-ben megközelítette a 100 ezret. A gyerekek által használt kötetek száma 1914-ben Ismeretterjesztő Szépirodalom Összesen 1. sz. fiók (Gróf Károlyi u.)24 115 24 115 2. sz. fiók (Almássy tér) 2 059 37 146 39 205 3. sz. fiók (Százados út) 2 037 20 228 22 265 5. sz. fiók (Állatkert) 5 897 3 110 9 007 Összesen 9 993 84 599 94 592 Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy az iskolai könyvtárak gyenge teljesítménye (egy tanulóra nem egészen egy kötet kölcsönzése jutott) nem a tanulók igénytelenségét mutatta, hanem a könyvtári szolgáltatás elégtelenségét: a Százados úti könyvtárban egy beiratkozott tanulóra 20 igénybe vett könyv esett. Hogyan tudták a fiókönyvtárak kezdeti, szegényes állományukkal ezt a forgalmat elérni? (A Százados úti könyvtárban például 585 ifjúsági könyvre 22 265 igénybevétel jutott, ami 38-as forgási sebességet jelent.) A forgalom túlnyomó részét a helyben olvasás jelentette: Otthoni használatra kölcsönzött kötetek száma 16 315 Helyi olvasásra a raktárból kiadott kötet: 78 635141 Az adatok meggyőzően bizonyították azt a nézetet, hogy a forgalom növelését nem lehet pusztán az állomány növelésével elérni, csak működőképes könyvtárak létre
