Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)

A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 161 Felnőtt Egyet, és főisk. halig. Közép-szintű isk. Elemi isk. 1. sz. fiók (Gróf Károlyi u.) 22,4% 30,7% 46,9%­2. sz.fiók (Almássy tér) 34,3% 2,5% 32,2% 31,0% 3. sz. fiók (Százados út) 14,6% 0,3% 9,3% 75,8% Az új olvasótábor (A tervek és ami megvalósult) Szabó Ervin 1910-ben, az Emlékiratban részletesen leírta az új könyvtár új olvasó­táborával kapcsolatos elképzeléseit. A már korábban is működő egyesületi és nép­könyvtárak közönségéből indult ki, természetesnek véve, hogy azok használói az új városi könyvtár hálózatában is jelen lesznek. Ezek közül három réteget emelt ki:- a tanuló ifjúság különböző kategóriái,- a kispolgárság asszonyai és lányai,- a munkásosztály némely keskeny rétege. De - tette hozzá - „ezen kívül be kell vonnunk- az ipari munkásság százezres seregét,- az iparban és kereskedelemben alkalmazott hivatalnokokat,- az értelmiségi középosztályt, a tanítók, tanárok, írók, művészek és egyéb intellek- tuelek ezreit. Szóval: Budapest egész írni és olvasni tudó népességét..." Az 1914 végére kialakult olvasói struktúra mennyire felelt meg - tendenciájában, mivel mennyiségileg erősen korlátozva volt - a négy évvel korábban kijelölt iránynak? Kölcsönzésre beiratkozok aránya és száma 1914 végén Központ Fiókok Együtt olvasók Együtt olvasók (megoszlás%-ban) (száma megoszlása) Szabad foglalkozásúak 19,3 ld 210 4,9 Pedagógusok 11,5 1,0 137 3,2 Köztisztviselők 16,4 2,8 243 5,6 Önálló iparos és keresk. 0,6 0,9 37 0,8 Magán-alkalmazott 16,8 8,5 442 10,2 Bérmunkás 0,3 4,5 159 3,7 Egy. és főisk. hallgató 21,1 3,4 302 7,0 Középsz. Tanuló 9,6 23,7 800 20,9 Elemi és polg. tan­46,4 1594 37,0 Egyéb 4,4 7,7 287 6,7 Összesen 100 100 4311 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom