Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)

A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása

147

A társadalomtudományon belül a következők a beszerzési arányok (az 1914-es év adatai):

30 Társadalomtud. általában/szociológia

412 köt.

8%

31 Statisztika

314 köt.

6%

32 Államtudomány/politika

519 köt.

10%

33 Társadalmi kérdés

614 köt.

13%

34 Jogtudomány

744 köt.

15%

35 Közigazgatás

692 köt.

14%

36 Társadalmi tevékenység

167 köt.

4%

37 Nevelés

203 köt.

4%

38 Közgazdaságtan

1198 köt.

24%

39 Néprajz

115 köt.

2%

Együtt:

4 978 köt.

100%

A beszerzett művek nyelvét illetően egyharmaduk magyar, kétharmaduk idegen nyelvű. Az idegen nyelv az esetek felében a németet jelenti, a másik félen kb. egyenlő arányban az angol és a francia osztozkodik. Az összes többi más nyelv 2-3%-ot tesz ki, leginkább olasz (1-2%).

Az állomány lassú átrétegeződése a kívülállók számára észrevétlen maradt a társadalomtudományok továbbra is fennálló dominanciája mellett. A könyvtár változatlanul a szociológia egyoldalúnak tartott túlsúlya, más tudományterületek hiánya miatt kapta a kívülről jövő kritikákat, például az Irodalomtörténet című folyóirattól.95

Antikvár vásárlások, hagyatékok, ajándékok

A társadalomtudományi művek beszerzési arányának fokozatos csökkenésére, a történelem és a humaniórák arányának emelkedésére 1910-14 között a gyarapítási források számbavétele ad magyarázatot.

Az új könyvek vásárlása ebben az időszakban viszonylagosan hátra szorult (30-40%- ra), a régi könyvek különböző forrásokból (ajándék, hagyaték, antikvárium) történő gyarapítása viszont 60-70%-ra emelkedett.96

1910-11-ben a Városi Könyvtár fenntartói és könyvtárosai már az új könyvtárépületben gondolkoztak, melynek legfeljebb egyötödét töltötte volna ki a meglevő állomány. A lehető leggyorsabban igyekeztek a tervezett férőhely üresen tátongó 4/5-ét - amennyire lehetséges volt - feltölteni. A gyarapításnak nem annyira a pénzügyi keret szabott korlátot, mint inkább a gyűjtőköri elvek figyelembevételével beszerezhető friss könyvtermés határai. Egy-egy nagyobb hagyaték megszerzése során viszont egyetlen szerződéskötés nyomán nagy tömegű könyv áramlott a könyvtárba. (Illetve annak raktárába, a Főherceg Sándor - ma: Bródy Sándor - utcai egykori képviselőház egyik helyiségébe, mert a könyvtárban ezek számára már nem volt hely.)

Egy másik szempont is szerepet játszhatott a nagyarányú hagyatéki vásárlásoknál.