Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
146 A főváros könyvtárának története 1945-ig A gyarapodás adatai Az egyre jobban prosperáló városvezetésnek egyre nagyobb összeggel volt módjában a könyvtárat támogatni.93 A könyvtár könyvbeszerzési kerete évről-évre emelkedett, 1913-ban pedig - mikor rátértek a fiókkönyvtári állomány előkészítésére - megduplázódott. A könyvbeszerzési keret változásai94 (Ezer koronában) 1910 Központi könyvtár 11 Fiókkönyvtárak Együtt 11 1911 1313 1912 1818 1913 23 26 49 1914 27 27 54 A feldolgozott és állományba vett kötetek száma csak részben követte ezt a felívelő fejlődést, viszonylag állandó maradt, az 1910-14-es periódusban évi 8-10 ezer kötet között ingadozott. (A nagy kötetszámú hagyatéki vételek feldolgozása ugyanis - a munkaerők kapacitásától függően - folyamatosan zajlott, s évről-évre áthúzódott.) A beszerzett művek összetételében bekövetkezett változásokat 1912-től tudjuk egyértelműen nyomon követni: a könyvtár akkor tért át a tizedes rendszerű osztályozásra. A beszerzett művek megoszlása szakcsoportonként Kötetszám Százalékban 1912 1913 1914 1912 1913 1914 Ált.művek 883 832 779 9 9 9 T ársadalomtudomány Természet- és 7358 6211 4978 73 64 60 alkalmazott tudomány 617 587 488 6 6 6 Humaniórák (1,2,4,7,8 szak) 679 984 907 7 11 13 Történelem és földrajz 547 1078 984 5 10 12 Összesen 10336 9805 8336 100 100 100 Az adatok fontos állománygyarapítási tendenciákat tükröznek: a társadalomtudomány - bár abszolút elsőbbségét mindvégig megőrizte - határozottan csökkenő tendenciát mutat, (73-60%), ezzel szemben a történelmi művek csoportjának beszerzési aránya több mint kétszeresére nőtt, (5-12%), sőt a humaniórák is csaknem kétszeresükre növekedtek (7-13%). Változatlanul alacsony maradt viszont a beszerzett természet- tudományi és az alkalmazott tudományos művek száma.
