Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
136 A főváros könyvtárának története 1945-ig vége szakadt, Kőrössy adományából végülis nem lett könyvtár. A polgári adományokból Szabó Ervin szakmai irányításával felépült Almássy téri könyvtár nem lett egy folyamat megindítója, elszigetelt jelenség maradt a könyvtártörténetben. A hálózatot kialakító periódus végére, 1914-re a Fővárosi Könyvtárnak, bár különféle utakon több intézmény létrehozásával próbálkozott, végül is a különböző típusokból csak egy-egy könyvtárat sikerült megvalósítani. 1914-ben a fiókhálózat olyan botanikus kertre hasonlított, ahol minden fajtából csak egy példány van: volt egy szociális intézmény (diákotthon) melletti könyvtár, egy adományozott, belvárosi (Almássy téri) és egy szociális lakótelepi (a Százados úti) fiókkönyvtár. Kuriózumként csatlakozott hozzájuk az Állatkerti fiókkönyvtár. Szabó Ervin szemében egyik sem felelt meg az elvárható ideálnak, ezért egy „minta-fiókkönyvtár" létrehozását tervezte, saját erőforrásból, nem függve a kiszolgáltatottságtól, a központi könyvtárnak adott új épületben. Megvalósult fiókkönyvtárak, megvalósulatlan kezdeményezések62 Budapesti Könyvtár Egyesület Az 1910. június 20-i szakértekezleten jelen levő Andriska Antal (az Egyesület alelnöke) hajlandóságot mutatott a fúzióra. 1911 folyamán Szabó Ervin és Hochholzer Károly (az Egyesület elnöke) között további tárgyalások folytak, 1912 februárjában pedig előzetes megállapodás jött létre: az Egyesület könyvtára „mint a fővárosi könyvtár II. kerületi fiókja kezeltessék." A fővárosi könyvtári költségvetésbe beállították az átvételhez és fenntartáshoz szükséges összegeket. 1912. március 8-án, az Egyesület választmányi gyűlése azonban nem hozta meg az átadási határozatot. A Fővárosi Könyvtár vezetősége továbbra is foglalkozott az átvátel lehetőségével, 1919-ig azonban eredménytelenül.63 Vág utcai Népház könyvtára. (Megnyílt 1911. április 22-én.) A Népház az V. (ma: XIII.) kér. szociális intézményeként 1908-11 között jött létre, Hamvai Károly elöljáró, illetve a kerület módos polgársága kezdeményezésére és áldozatkészségéből, mint az Általános Közjótékonységi Egyesület intézménye. A Vág u. 12- 14. sz. alatti (a Váci út középső részéhez közeli) háromemeletes épületben konyhák, étkezők, fürdők, éjjeli szálláshelyek, foglalkoztató műhelyek, bölcsődék voltak.64 A kezdeményezést a főváros vezetősége is támogatta, Szabó Ervint helyi fiókkönyvtár szervezésével bízták meg. Az 1911. április 22-én megnyitott könyvtár helyiségei: előtér (ruhatár), olvasóterem (21 m hosszú, 60-70 személynek, szabadpolcos kézikönyvtárral), kölcsönzőhelyiség (2000 kötetes állománnyal, fiókos-kartotékos katalógusszekrénnyel, könyvkártyás kölcsönzési rendszerrel.) Nyitva: a gyerekeknek 1/2 4-1/2 7-ig, a felnőtteknek 1/2-1 /2 9-ig. „Az amerikai public library mintájára létesült."65 Könyvtárosa Alpári Gyula volt.
