Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 137 Könyvtár a Vág utcai Népházban, 1911 körül A Vág utcai könyvtárat a Fővárosi Könyvtár hivatalosan nem tekintette fiókjának. 1913 végén, az Almássy téri könyvtár megnyitásával kapcsolatban Alpári az ünnepi megnyilatkozásokkal ellentétben a Vág utcai könyvtárat nyilvánította az első modern közművelődési könyvtárnak.66 (A könyvtár 1919 júliusában a Szabó Ervin Könyvtár tulajdonába került, augusztus 13-án mint 7. sz. fiók nyílt meg.) Aréna úti Népszálló könyvtára Az Aréna (ma: Dózsa György) út 150-152. sz. alatt 500 hajléktalant befogadó „népszálló" épült 1911-ben. 1912 januárjában polgármesteri rendelet bízta meg a Fővárosi Könyvtárt helyi könyvtár megszervezésével és berendezésével. Az 5x5 méteres könyvtárszoba és a 10x10 méteres olvasóterem a földszinten kaptak helyet. A Fővárosi Könyvtár hivatalosan nem tekintette fiókintézményének, jelentéseiben nem említette. (A szerény módon tovább élő könyvtár csak 1925-től szerepel - 4. sz. fiókként - a Fővárosi Könyvtár éves beszámolóiban.)67 Almássy téri Deák Ferenc könyvtár (2. sz. fiók, megnyílt: 1913. december 27-én.) A szabadkőművesek Symbolikus Nagypáholyához tartozó Deák Ferenc Páholy 1910- ben 25 éves fennállását szimbolikus-karitatív gesztussal, „szép alkotással" akarta emlékezetessé tenni. A Podmaniczky-Csengery utcában lévő székházban 1901 óta működő „ingyenkenyérbolt" mellé „ingyenkönyvtárat" kívántak a rászorulóknak létrehozni.68 Szabó Ervin az akcióval megbízott Székács Antallal 1911. január-februárban folytatott tárgyalások során elérte a terv módosítását, majd március 20-án a páholy tagsága elfogadta, hogy 20 ezer koronás hozzájárulásukkal a város valamelyik központi fekvésű
