Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
312 A főváros könyvtárának története 1945-1998 vei, feldolgozásával és rendelkezésre bocsátásával (tanácsülési dokumentumok, a helyi kisiparosok szolgáltatásai, kulturális intézmények ajánlatai, sport és turisztikai lehetőségek stb.), de felhasználva a központ által rendelkezésükre bocsátott anyagokat is."194 A KISZ adatbázisát megkapták a számítógéppel rendelkező hálózati tagkönyvtárak is. Közel két évig a Könyvtári Híradóban nem jelent meg írás ebben a témában. „1985-ben az Országos Közművelődési Tanács támogatást nyújtott a FSZEK Központi Könyvtára számára a központi szolgáltatás beindításához és a hálózati könyvtárakban történő módszertani és gyakorlati megalapozásához."195 1985 és 1987 között előkészítő munka folyt. A tervezésben és szervezésben értékes segítséget nyújtott a Posta Különleges Tudakozója. A hozzá befutott kérdések közül nyolcszázat rendelkezésre bocsátott, s azokat a FSZEK-ben elemezve azt találták, hogy megoszlásuk: közhasznú kérdések 57,5%, lexikális kérdések 27%, különleges kérdések 9%, egyéb kérdések 6,5%. Szakmai viták zajlottak, majd döntés született a gyűjtőkörről, s kijelölték a szolgálat helyét, felkérték az előkészítést végző munkatársakat. 1986 áprilisában a fővárosi tanács elfogadta a tervet és a költségvetést. Az 1987. október 15-én kezdődött próbaüzem alatt a hálózathoz érkezett írásbeli kérdésekre válaszoltak. December 15-én megindult a rendszeres szolgáltatás. Arra is felkészültek, hogy a „remélhetőleg nem túl távoli jövőben - beinduló megyei központok munkájához is jelentős szakmai segítséget" nyújthassanak.196 Kezdetben a Bibliográfiai osztály szervezeti keretében négy munkatárs látta el a feladatot a hét minden munkanapján, 9-től 18 óráig. Az induláskor az eszköztárat megfelelően összeválogatott kézikönyvtár, tematikus cédulakatalógus és egy telefonvonal képezték. Ezt egészítette ki az Országos Közművelődési Tanácstól kapott IBM kompatibilis XT-személyi számítógép, amelyen megkezdődött a közhasznú adatbázis kiépítése. A FSZEK a KISZ-re majdnem 2 millió forintot költött, helyiséget adott és 4 álláshelyet szervezett.197 Az indulás évében napi 50-60, összesen 14 ezer kérdést rögzítettek írásban, s ezek elemzésével elvégezték a szükséges korrekciókat, finomításokat. Műhelytanulmány és vita a Központi Könyvtárról Az 1960-as évek végén kialakult formula szerint, az 1976-os törvényerejű rendelettel és a végrehajtására kiadott 5/1978. (XII. 12.) KM rendelettel megerősítve, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a fővárosi tanácsi könyvtárhálózat központjaként legmagasabb szintű közművelődési könyvtár és a szociológia országos feladatkörű szakkönyvtára. A Szabó Ervin-i kezdetektől az intézmény ez idáig tudományos szakkönyvtári központ és a közművelődési fiókok sajátos szimbiózisa volt. Amíg az első félévszázadban csak néhány fiók állt a rangos központ mellett, e két funkció nem volt azonos fajsúlyú. Amint erősödött a hálózat és vele a közművelődési szerepkör, annál inkább tisztázásra várt viszonyuk. Az 1972-es országos fejlesztési irányelvek értelmében a hálózat élén (referensz szintű) általános tudományos nagykönyvtár állt. A jogszabályok szerint bármely típusú könyvtár kaphatott tudományos minősítést - ha a feltételeknek megfelelt. 194 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1987. Bp. 1988. FSZEK házi soksz. 19-20. p. 195 Vö. Révy Eszter: Közhasznú Információs Szolgálat. 339-602. = Könyvtári Híradó, 1987. 9. sz. 1-2. p. 196 Vö. Révy i. m. Eszerint az eredetileg a hálózatban tervezett szolgáltatás központivá, sőt országossá változott. Ez persze csak részben történt meg. 197 Scipiades Erzsébet: „Hova lett a Közhasznú pénze?" = Magyar Hírlap, 1988. december 16. ill. Könyvtári Híradó 1989.1. sz. 5-6. p.
