Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
180 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Az ismeretközlő művek százalékos részesedése a hálózat teljes kölcsönzési forgalmából 1960 1969 Ismeretközlő összesen 17,9 26,0 Ebből: Ideológiai-politikai 3,6 6.1 Természettudományos 2,2 3,9 Műszaki 1,6 3,3 A siker árnyoldala, hogy az egyes kategóriákban a ténylegesen kölcsönzött művek jellege eltért attól, amit a művelődéspolitika elvárt. Erre már az évtized elején folytatott vizsgálatok is felhívták a figyelmet.104 A hivatalos statisztikában ideológiai-politikai iroda- lom-nak nevezett csoport (az ETO 1-es, 2-es, 3-as és részben a 9-es jelzetű főosztálya) forgalmának fokozása volt a legfontosabb feladat. A szerzeményezés itt volt a legbőkezűbb, a beszerzett művek magas aránya volt hivatva emelni a forgalmat. E csoporton belül is kiemelt figyelem fordult a marxizmus-leninizmus irodalma felé. A Kerületi Könyvtárak Osztálya például tételesen számon kérte a könyvtáraktól, hogy havonta hányszor kölcsönözték ki Mao-Ce-Tung: Az ellentmondásról; Kádár János: Szilárd népi hatalom, független Magyarország; Marosán György. A párt harca a tömegekért stb. műveit.105 S bár a legfontosabbnak ítélt terület, a marxizmus klasszikusainak kölcsönzése minden erőfeszítés mellett is a párt- illetve a felsőoktatás résztvevőire korlátozódott, és csak ezrelékekben volt kifejezhető, ennek ellenére azonban a tágabb értelembe vett „ideológiai-politikai" irodalom olvasottsága viszonylag magas volt: a teljes kölcsönzési forgalomnak 1960-ban 3,6 %-a, 1969-ben pedig már 6,1 %. Ám milyen művekből tevődött össze e kategória forgalma? A felmérések cím szerint felsorolták azokat a műveket, melyeket kiugróan sokan kölcsönöztek, melyek a forgalom nagyobb részét alkották: Russel: A horogkereszt rémtettei Kraus-Kulka: Halálgyár Akcióban az SS Parragi: Fasizmus frakkban és mundérban Anna Frank naplója Fellázad a gettó Kézenfekvő a feltételezés, hogy az olvasók az egyéb irodalmi művekből kitiltott horror iránti igényüket elégítették ki ezekkel az olvasmányokkal. Ez már a kortársak előtt sem maradt rejtve: „Tudatában vagyunk annak, hogy a fiatalok egy része főleg az izgalmat keresi ezekben a könyvekben. Ennek ellenére nem kívánjuk olvasóink körében korlátozni e könyvek forgalmát."106 Ugyancsak keresett volt az „ellenforradalom" és az azt követő emigráció történetének 104 1959-ben Király Lászlóné vezetésével folyt egy belső vizsgálat, majd 1960-ban a Fővárosi Tanács megbízásából hat külső könyvtári szakember mérte fel az ismeretközlő művek helyzetét és forgalmát. - Király Lászlóné: Allományfejlesztés és kölcsönzés a kerületi könyvtárakban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1960. 104-121. p. - Saltai István: Jelentés az ismeretterjesztő irodalom használatáról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtáraiban. Gépirat. Bp. 1960. ápr. 30.44. p. - FSZEK irattár, Igazgatói tanácsülési iratok. 105 Kerületi Könyvtárak Osztálya: A szocialista nevelőmunka határozottabb érvényesítéséért. Az MSZMP kongresszusa tiszteletére. Gépirat, 1959. júl. 20. 5 levél. - FSZEK irattár, 87/959 - FSZEK irattár, 45- 1/1959. sz. körlevél. 106 Király Lászlóné i.m.
