Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
276 A főváros könyvtárának története 1945-1998 tároló könyvtárban megtalálni vélt megoldásokhoz kerestek érveket.55 A könyvtárak növekedése és a raktári férőhelyek (vagy beruházás) hiánya közötti ellentmondás ekkorra Magyarországra is „begyűrűzött". Számosán figyeltek fel a kérdésre.56 Amikor 1982-ben a FSZEK vezetői az új beszerzés számára helycsinálás szándékával erőteljes apasztásra szánták el magukat a Központi Könyvtárban - szenzációt, folyosói suttogást, a feladattal megbízottak körében és a Könyvtári Híradóban erőteljes, de hamar befejeződött pengecsattogtatást váltott ki. A lépés szokatlan, sőt rosszul előkészített is volt. Nem dolgozták ki az apasztás szempontjait, nem szervezték meg a végrehajtás menetét. Az állományt legjobban ismerőkből állították össze ugyan a bizottságot, de a főigazgató a vezetést a szakmában ismeretlen, könyvtárosi végzettséggel, gyakorlattal nem rendelkező és alig néhány hónapja a poszton lévő helyettesére, Sz. Kiss Csabára bízta. Az országos feladatkörű szakkönyvtárban - megőrzésre kötelezett intézményben - teljesíthetetlen számok röpködtek. Ezeket vissza kellett vonni.57 Az ellenzők vádja: kivonják a pótolhatatlan történettudományi, szociológiai műveket, durván megcsonkítják a munkásmozgalmi gyűjteményt, lábbal tiporják a Szabó Ervin-i hagyományokat. A szakmában, így a könyvtárban zajló viták során Szabó Ervint és örökségét sokszor felhasználták hivatkozási alapként, nem ritkán ellenkező előjellel. Tartott a Szabó Ervin-i citátumokkal való érvelés korszaka, és alig indult el hagyatékának kevésbé átpolitizált, árnyaltabb és sokoldalúbb megközelítése.58 A vitában megszólaló Pataki Ferenc, Remete László az apasztás szükségességét nem, az akció előkészítettségét, a túlzott kivonási tervszámokat vitatták, szabályzatot hiányoltak - okkal. A vezetőség viszont fölismerte, hogy a másik fél érvei, törekvései mögött másfajta könyvtárértelmezés, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának egyoldalúan társadalomtudományos szakkönyvtári, mindent megőrizni szándékozó felfogása húzódik meg. Nem kétséges, mind ehhez, mind a köz (művelődési) könyvtári funkció értelmezéséhez lehet/ett az alapítótól érveket kölcsönözni - csakhogy a századelőn a valóság más arányokat mutatott a két funkció szembeállításához, miközben Szabó Ervinnek könyvtáráért kellett küzdenie. A FSZEK történetében a legnagyobb kihívás a központ és hálózata, a tudományos szakkönyvtári és a közművelődési funkciók értelmezése, megvalósítása volt. 55 Kiss Jenő: Közművelődési könyvtárak rendszerváltás idején. = Társadalmi Szemle, 1993. 8-9. sz. 70. p. 56 A szakirodalmi helyzethez lásd a régi, a Sallai-Sebestyén-féle és az új, Horváth Tibor és Papp István szerkesztette kézikönyvet, utóbbiban a Ferenczy Endréné irta fejezetet. Sonnevend Péter: Tárolókönyvtár és dokumentumellátás. = Könyvtári Figyelő, 1984. 5. sz. 486-492. p., Arató Antal: Az állománykivonás kérdései a közművelődési könyvtárakban. = Könyvtári Figyelő, 1986. 4. sz. 395-404. p. Futala Tibor: Állomány kivonás, állományújjászervezés és tároló könyvtár. = Könyvtári Figyelő, 1986. 5. sz. 476-489. p., Sonnevend Péter: Állományapasztás - fölöspéldány gazdálkodás - tároló könyvtár. = Uo. 490-496. p. (e két utóbbiban az OKT elé kerülő munkaközi anyag volt). Eszerint az Országos Könyvtárügyi Tanács is foglalkozott a témával - Kiss Jenő ennek is tagja volt. Sárdy Péter: Avulás és apasztás társadalomtudományi könyvtárakban. = Könyvtáros, 1986. 12. sz. 717-719. p., Sonnevend Péter: Tervszerű állományapasztás - fölöspéldány-hasznosítás könyvtári anyagok megőrzése. = Könyvtári Figyelő, 1987. 6. sz. 604- 610. p. a sort további írásokkal lehetne folytatni. 57 A téma nem előzmény nélküli. Csűry István: Állományapasztás: a könyvtári gyűjtőtevékenység szerves része. = Könyvtári Figyelő, 1965. 1. sz. 35-41. p. Csűry valóságos elméleti alapozást végzett: felvázolta az apasztás célját, alapelveit, részfeladatait, munkamentét, az elbírálás támpontjait, segédeszközeit stb. 58 A témához lásd Ez történt. = Könyvtári Híradó, 1982. március, 9. p., Az állományapasztásról. [Állítólag ön] Interjú Sz. Kiss Csaba főigazgató-helyettessel. = Könyvtári Híradó, 1982. május, 2-3. p. Pataki Ferenc, Remete László vitacikke: Könyvtári Híradó, 1982. augusztus, 6-7. p. Végül Kiss Jenő: Zárszó helyett... az állományapasztásról. = Könyvtári Híradó, 1982. október, 5-6. p. Az apasztási bizottságnak Hont Péterné, Márffy István, Pataki Ferenc, Pesti Ernő, Remete László, Rostás Jenőné és Szederkényi Olga volt tagja.
