Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
118 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Révész Ferenc az újonnan szervezett igazgatási csoport vezetőjének nevezte ki, e beosztásától azonban rövidesen meg kellett válnia. Ütköző koncepciók Révész Ferenc, bár 1957 nyarán már úgy nyilatkozott, hogy „a könyvtáros legelső feladata a fennálló társadalmi rend védelme"2, az év elején még úgy látta: a politikai erőviszonyok lehetővé teszik számára az ő mentalitásához közel álló, baloldali, de nem szélsőséges, kritikusan, szabadabban gondolkodó (mondhatnánk: „szociáldemokrata") felső vezetőség kialakítását. Ebben az irányban több kezdeményező lépést tett. Meghatározóan fontos pozíció volt a hálózat irányítása, mivel a kerületi könyvtárak fenntartója ismét a Szabó Ervin Könyvtár lett. Révész erre a posztra, a Módszertani Osztály vezetőjének 1957. február 18-tól dr. Berza Lászlót nevezte ki, akit a Népművelési Minisztériumból politikai okokból eltávolítottak. Berza László 1951-ben (más forrás szerint 1949-ben) a Szentesi járási könyvtárban kezdte szakmai pályafutását, onnét került előadónak a Népművelési Minisztériumba 1952-ben, egy évvel később pedig a Népkönyvtári Központ vezetőjévé tették meg, majd annak megszűnte után visszahelyezték a Népművelési Minisztériumba, a Könyvtári Főosztályon lett a Közművelődési Könyvtári Osztály vezetője. Csakhogy Berza ellen még 1957-ben politikai jellegű fegyelmi vizsgálat indult, mely azzal zárult, hogy 1956-ban tanúsított „helytelen politikai magatartása" alapján „a politikai szilárdság hiánya miatt" nem tölthet be vezető tisztséget. Ekkor áthelyezték a Budapest Gyűjteménybe, és a Budapest Bibliográfia szerkesztésében is részt vett. Marót Miklós és Pataki Ferenc. Közöttük Novak Tamásné A Módszertani Osztály vezetésére kompromisszumos megoldásként a nyugdíjazás előtt álló Szelestei Gyuláné kapott megbízást. A Központi Könyvtárban Révész a kommunista meggyőződésű, de rendkívül kritikus szellemű Szalai Györgyre szeretett volna támaszkodni, őt az igazgatási csoport vezetőjének nevezte ki. A beosztástól azonban Szálainak - mint említettük - a személyét ért politikai támadások következtében rövidesen meg kellett válnia. Sikerült viszont Révésznek a forradalom alatt tisztséget vállaló Marót Miklóst az olvasószolgálat vezetői posztján időlegesen megtartania. Ugyancsak sikerült Pataki Ferencet 1958-tól vezető pozícióba, a Propaganda Osztály élére juttatnia. Ez nem volt 2 Pártoktatás. In: Könyvtári Híradó, 1957. 7. sz. 15. p.
