Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
A helyét kereső könyvtár 119 könnyű, ugyanis Patakit, aki 1955-1956-ig a VIII. kerületi pártbizottság külső munkatársa volt, mint politikailag megbízhatatlant a forradalom leverése után elbocsátották. Visszavételét a könyvtárba 1956 végén csak segédfűtői munkakörben engedélyezték. 1957 második felében kaphatott újra tudományos munkatársi besorolást. A vezető helyettesi pozíciót betöltő Winter Pálné 1957 végén családi okból Bécsbe távozott, Révész kezdeményezésére 1958-ban a könyvtárosi pályáról érkező Tyroler Gyula lett a helyettes. Tyroler Gyula korábban a MÁV-nál töltött be kulturális munkakört, ezután 1952- től fiókkönyvtárakban dolgozott, előbb a 7. majd a 22. számúban; az utóbbiban nevéhez fűződött a szabadpolc korai megvalósítása. 1959- 60-ban a könyvtár távolabbi jövőjét is meghatározó, alapvető változások történtek a vezetői gárda összetételében. 1960- ban a nyugdíjba vonuló Szelesteyné utódaként Dobos Piroska lett a Kerületi Könyvtárak Osztályának vezetője. Révész és az ekkor riasztóan merev politikai nézeteket valló Dobos Piroska mentalitása élesen szemben állt egymással. „Köztünk olyan személyi ellentét van, amely eleve lehetetlenné teszi az együttműködést" - nyilatkozta még 1959-ben is egy értekezleten Dobos Piroska.3 A szembenállás utóbb a hálózat sajátos különállásához vezetett. Tyroler Gyulának rövidesen osztoznia kellett az igazgatóhelyettesi pozíción: a nála összehasonlíthatatlanul erősebb aktuális politikai háttérrel rendelkező Szőke Tiborné 1963-ban ugyancsak helyettesi megbízást kapott. Szőke Tiborné 1949-től a Karolina úti Pártiskola munkatársa volt, (korábban a Nemzeti Segélynél és az Országos Úttörő Szövetségnél dolgozott). 1956-ban az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán könyvtárosi diplomát szerzett. A Szabó Ervin Könyvtárban történt 1957-es elhelyezésétől a kerületi pártbizottság a könyvtári pártélet megerősítését várták. 1957. április 1-jétől a kőbányai (12. sz.) könyvtár vezetőjévé nevezték ki, másfél év múlva, 1958 szeptemberében helyezték át a Központi Könyvtárba. Révész korábbi elképzelései a könyvtár felső vezettőségét illetően teljesen szétfoszlottak, valójában az igazgató mellett két másik, erős vezetési centrum volt kialakulóban. Számonkérés, retorzió 1956 novembere után a Központi Könyvtárban nem történt meg az a fordulat, amit felsőbb politikai irányítói elvártak tőle. „Az ellenforradalom után felmértük, melyik párt- szervezetünkben és hogyan tudott érvényesülni a párt irányvonala" - jellemezte 1957 elejének helyzetét egy későbbi beszámoló. - „Akkor [a VIII. kerületben. K.S.] két párt- szervezetet emeltünk ki, ahol nem tudott érvényesülni, és ez a FSZEK valamint a TIT. 3 A VII. kér. pártbizottság végrehajtó bizottságának ülésén 1959. júl 1-jén. - Fővárosi Levéltár, Pártiratok, XXXV. (13) 1958/a/4.
