Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
Kultúrforradalom és diktatúra 69 vek 1952 végére el is készültek. A Fővárosi Tanács optimista volt: a könyvtár 1953-as költségvetésébe már beállította az új épület üzemeltetési költségeit is. A könyvtár vezetősége több tervet is kidolgozott az épület hasznosítására.28 Ekkor azonban az épületben már kollégium működött, s annak áthelyezését senki sem vállalta. így hát a tervek füstbe mentek. Angyalok a Wenckheim-palotában A Központ Könyvtár ezekben az években nemhogy új épületet nem tudott szerezni, hanem Dienesnek - az állomány és a személyzet megvédésére tett kísérletei mellett - még a Wenckheim- palota berendezését is védenie kellett Az intézmény igazgatója 1952. szept. 13-án levelet kapott az Esti Budapest-tő\ (a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága és a Fővárosi Tanács lapjától): „Több levelezőnk felhívta szerkesztőségünk figyelmét, hogy a Szabó Ervin Könyvtár előcsarnokában két angyal van, és kilencágú grófi korona ékeskedik rajta. Szeretnénk tudni, hogy elvtársak foglalkoztak-e már ezzel a kérdéssel, s ha igen, milyen formában?" Dienes válasza: „Közöljük az elvtársakkal, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületét műemléknek nyilvánították, és éppen ezért nincs jogunk az épületen bármiféle változtatást eszközölni. Megjegyezzük azt is, hogy a kifogásolt angyalokat Fadrusz János faragta."29 Mindenesetre a könyvtár a levélváltás után a grófi címert kiegyensúlyozó javaslatot tett: Az elkövetkező, 1955-59-es ötéves terv során „a kupolán elhelyezett, messziről szembeötlő ötágú vörös csillagra" (és az épületre a figyelmet felkeltő transzparensre) 400 000 forintot kért a tanácstól. Ez nagyobb összeg volt, mint a könyvtár évi állomány- gyarapítási kerete; a javaslat jellemző volt a korra és (talán) Dienes humorérzékére is. Végül semmi sem lett belőle.30 Gyarapítás: mennyiségi megkétszereződés, új irányok A háború előtti időszakban a Központi Könyvtár állománygyarapítása évi 7-8 ezer kötetben stabilizálódott. Ezt a nagyságrendet akkor sem lépték túl, mikor a könyvtár anyagi lehetőségei megengedték volna. Most alapvető változás történt: az állományba vett kötetek száma 1949-ben meghaladta a 13 ezret, 1950-ben a 16 ezret, 1951 és 1954 között pedig állandósult a 15-16 ezer kötet körül mozgó gyarapodás: 28 Az egyik tervezet szerint az épület egy-egy szintjére a Fiókközpont, a Feldolgozó Osztály ill. a Gazdasági iroda került volna, az alagsorba pedig a kötészet. Egy másik elképzelés szerint ide vitték volna át a szociológiai funkciókat, mint „marxista-leninista olvasótermet, tájékoztató és bibliográfiai szolgáltatást". - Feljegyzés a Fővárosi Tanácsnak 1952 aug. 21. FSZEK irattár 321-1/1953. 29 A levél és a válasz: FSZEK irattár 865.11-4/1952. - A két „angyal" valójában két puttó, szokványos, de itt művészüeg kivitelezett épületdísz. 30 A FSZEK II. 5 éves terve 1953-1959.1952. dec. 30. FSZEK irattár 134/1952. A Központi Könyvtár állományának alakulása 1949 13 759 1950 16 491 1951 15 851 1952 14 771 1953 20 130 1954 15 767
