Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953

70 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Az ötvenes évek elején a Központi Könyvtár a közművelődés irányába szélesítette szolgáltatásainak körét: bevezette a szépirodalmi művek kölcsönzését, felmerült a ter­mészettudományok és a műszaki irodalom gyűjtőkörbe iktatásának gondolata, s a tudományos irodalmon kívül rátért az ismeretközlő művek szolgáltatására is. Ezeknek a területeknek az irodalmát a könyvtár korábban egyáltalán nem, vagy csak szűk keretek között gyűjtötte, most kellett a megfelelő állományrészeket megalapoz­ni.31 Alapjaiban megváltoztak a gyarapítás arányai, a periódus végére a társadalomtu­dományi művek beszerzési aránya felére csökkent (a beszerzett művek száma ebben a kategóriában abszolút mértékben is visszaesett), az új állományterületek beszerzési aránya viszont kétszeresére-háromszorosára növekedett. A változást jól mutatja az időszak kezdete és vége közötti elmozdulás: A gyarapítás arányai a Központi Könyvtárban 1948 1954 Társadalomtudomány (3) 47,3 23,0 Humaniórák (1,2, 4,7,9) 20,1 25,0 Szépirodalom (8) 18,4 35,5 Természet- és alkalmazott, tudomány (5,6) 5,4 15,9 Segédkönyvek (0) 8,8 100% 0,6 100% A társadalomtudományi művek beszerzése A társadalomtudományok az előző pozíciójukhoz képest háttérbe szorultak. A perió­dus elején, 1949/50-ben még Dienes gyűjtőköri elvei voltak a meghatározók: „Könyv­tárunk olyan tudományos könyvtár, amely a széles néprétegek számára is hozzáférhe­tő. Gyűjtőkörünk: a 3-as szak és határterületeiről teljes magyar és idegen nyelvű gyűj­tés. Teljesség alatt azt értjük, hogy a marxista műveken kívül az idegen nyelvű anyag­ból a haladó polgári és a reprezentatív reakciós műveket is megvesszük."32 Az elveknek megfelelően előtérbe került a „tudományos szocializmus" szerzőinek beszerzése - ere­deti nyelven is. A magyar nyelvű társadalomtudományi műveket 4-6 példányban sze­rezte be a könyvtár, a fontosnak minősített és a pártoktatás keretében gyakran keresett könyveket pedig 10, sőt még ennél is magasabb példányszámban. Tömegesen kerültek be a könyvtárba az alapfokú szemináriumok kérészéletű brosúrái is. A nyugaton megjelent művek beszerzése nem volt egyszerű. A nyugati könyvjegy­zékeket megkapta a könyvtár, de az ezekből kijelölt műveket előbb engedélyeztetni kel­lett az Országos Könyvtári Központtal, ahol azokat profil, fontossági és valutáris szem­pontok szerint felülbírálták, majd - jó esetben - továbbították. A rendelés hosszú késés­sel érkezett el a kiadókhoz, amelyek a legtöbb esetben az „elfogyott" választ küldték. Volt olyan év is, mikor a hatóságok a könyvtár valutakeretét egyszerűen más célra fordították, így egy egész éves külföldi rendelés elmaradt. Különösen nehéz volt a „ha­31 1954. febr. 27-én a FSZEK intézetvezetője levélben fordult a Népművelési Minisztériumhoz, nehezmé­nyezve, hogy a felosztásra kerülő művek listáján a szépirodalomnál csak a 3., az élő- ill. az élettelen ter­mészetnél 4 és 5., a technikánál a 9. válogatási helyet kapta meg a könyvtár, jóllehet ezeken a területeken a könyvtár állományában „nagy hiányok vannak, melyeket ki kell egészítenünk." 32 Gépiratos fogalmazvány cím nélkül. 1950. szept. 14. FSZEK irattár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom