Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
430 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Pest-budai árvíz 1838 Formálisan a gyűjtemény feladatai tisztázottak és Szabó Ervin óta változatlanok voltak. Ez azonban csak a látszat. „1986-87-ben az addigi gyakorlatot számos ponton megkérdőjelező, kritikus hangvételű vizsgálódások és élénk viták zajlottak a gyűjteményen belül. A műhelyproblémák mögött valójában a Budapest Gyűjtemény tudományos karakterének hangsúlyozása és szembeállítása húzódott a közművelődési jelleggel szemben, ennek megfelelően ütköztetve a hagyományok közül a harmincas évekre és a hetvenes évekre jellemző feladatvállalásokat, módszereket és stílust, fogalmi szinten pedig a történettudományt és az urbanisztikát a helytörténetírással és a helyismerettel. A kutatás érdekeit előtérbe helyező koncepciót egy használói érdekekre irányuló gyorsfelmérés is alátámasztani látszott."221 A vitának szerepe lehetett abban, hogy hirtelen véget vetettek egy érdekes kezdeményezésnek. A Könyvtári Híradó a közművelődési funkciót erősítő vállalkozásról számolt be: 1982. február 11-én az I., június 8-án a II. kerületről nyílt helytörténeti kiállítás a Központi Könyvtárban, eredeti dokumentumok bemutatásával. 1983. április 6-án a III. kerületről már ott helyben, az Óbuda Galériában nyílt kiállítás. A láthatóan kerületi számsorrendben indított vállalkozás - nyilvános indoklás nélkül - megszakadt. A használók megkérdezése meglepő eredményeket (is) hozott. Az 1985. decemberi és 1986. januári adatok szerint a Budapest Gyűjtemény olvasóinak 60%-a egyetemi-főiskolai diplomával rendelkező értelmiségi, további 20%-uk egyetemista, 9%-uk középiskolás diák, és 11% a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettségűek közül 29% mérnök, közgazdász, orvos, 28% társadalomtudományi kutató (muzeológus, levéltáros, történész, egyetemi-főiskolai oktató), 22% az alsó és a középfokú oktatásban működő pedagógus, könyvtáros, 21% újságíró (a tv, rádió, illetve lapszerkesztőségek, könyvkiadók munkatársa) volt. A használói kör képzettségét- foglalkozását tekintve - a gyűjtemény speciális jellegének megfelelően - eltért a Központi Könyvtár közönségétől. A használat céljairól kapott válaszok szintén meglepőek. A nem hivatásos kutatók jó része is kutatási céllal kereste fel a gyűjteményt: 16%-uk látogatásának célja ismeret221 Sándor Tibor: Hagyomány és megújulás. Helytörténeti-helyismereti tevékenység a Budapest Gyűjteményben. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1995. 4. sz. 30-36. p. WIENER STADT UND LANDESBIBLIOTHEK Oktober 1990 — Dezember 1990
