Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 431 terjesztés előkészítése volt. Szemben az eddigi vélekedéssel, a tanulási céllal megjelenők aránya 16, a szabadidő-eltöltés célzatával használóké 18%-ot mutatott. Az adatok cáfolni látszottak 15 év közművelődési törekvéseit, határozottan szak- könyvtári igénybevételt jeleztek. Meglepetés: a Budapest történetével foglalkozók aránya alig felét tette ki az összesnek. Az olvasók 70%-a kutatási céllal érkezett. A kisebb rész a Budapest történetével oktatási feladatként foglalkozó tanulók és egyetemisták közé volt sorolható. A felmérés bizonysága szerint „a politikai és a szűkebb értelemben vett helytörténeti témák aránya sokkal alacsonyabb, mint ahogy azt tájékoztatási, bibliográfiai és propagandamunkánk feltételezte". A városi politikával való foglalkozás szinte teljesen hiányzott, s alacsony volt a gazdaság- és a technikatörténet iránt érdeklődők aránya is. A Budapest Gyűjtemény használói: „amatőr kutató", „profi kutató" „tanulási céllal érkező", „közművelődési" olvasó.222 Az 1980-as években a dokumentum-előállításban beállt változások is a szakmai elvek és gyakorlat újragondolását igényelték. Szükségessé vált a válogatás. A rokon intézményekkel való gyűjtési-megőrzési párhuzamosságok kiküszöbölését a Budapest Gyűjtemény mind szűkösebbé vált lehetőségei is sürgették. Újra kellett gondolni az évtizedek óta nagy eredményeket felmutató feldolgozó, bibliográfiai tevékenységet. A közeledő számítógépes adatbázis-építés lehetővé tette, hogy immár nem mindent és nem a régi adatbőséggel kelljen közreadni. Kiderült: nincs megnyugtatóan tisztázva a „budapestiség" fogalma sem. Ki a budapesti személy, mi a budapesti esemény, ki/mi az, aki/ami valóban budapesti, vagy csak helyileg van ott? Faragó Tamás következtetései a régitől eltérő irányokat jelöltek ki. A hálózatfejlesztéssel egybevágó felismerése volt, hogy az igények egy részének, főleg a diákigényeknek a kielégítésére a kerületi könyvtárak is felkészülhetnek, megadhatják a kiinduláshoz szükséges információkat. A szakreferensi rendszer bevezetésének igénye összekapcsolódott azzal az elvárással, hogy munkatársaknak művelniük kell a várostörténetet. így lehet a könyvtáros partnere a használónak. (Korábban említés történt róla, hogy Kiss Jenő 1985 222 Faragó Tamás: Igényfelmérés a FSZEK Budapest Gyűjteményében. = Könyvtári Figyelő, 1987. 4. sz. 382- 395. p.
