Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 429 ték.215 Az intézkedést gondosan előkészítve hajtották végre. Az intézet vezetősége a sajtó útján tájékoztatta a lakosságot. Az első tapasztalatok szerint az olvasók ambivalens módon, de inkább megértőén fogadták a díjemelést. Az első félév végén mégis az derült ki, hogy az előző év június 30-ához képest a hálózatban 30 006 olvasóval, 20,7%-kal kevesebb beiratkozót regisztráltak. Ennyivel számoltak is. Augusztus végére csökkent, „csak" 17,2%-os volt a hiány. A várakozásoknak megfelelően a 60 Ft-ot fizető aktív korosztály körében 32,1, az „önkéntes támogatókká előlépett" nyugdíjasok körében viszont 8,5%-os volt a lemaradás, a tanulók 16,9%-os hiányt mutattak. (A tanulóknál szeptembertől esedékes új rendelkezéstől, a diákigazolvánnyal rendelkezők számára ingyenessé tett beiratkozástól fordított hatást is remélhettek.) A másik következmény az volt - hasonlóan a nyugaton is tapasztaltakhoz -, hogy az alacsonyabb díjat fizető családtagot, a nagyszülőt és a gyereket íratták be a könyvtárba.216 Az intézkedés a Központi Könyvtárban azt eredményezte, hogy a beiratkozott olvasók száma több mint 30%-kal csökkent, viszont a helybenolvasásra beiratkozottaké csaknem 200%-kal nőtt. A valamelyik fiókba beiratkozó ugyanis használhatta a többit, a Központi Könyvtárt azonban nem.217 1989-ben négy helyen megindították videokölcsönzést, s gyors elterjedésére lehetett számítani. Használói nyomásra több egység kölcsönzött hangkazettát. „A gyakorlat igazolta azt a döntésünket, hogy térítési díjhoz kötöttük az AV-dokumentumok kölcsönzését."218 SZAKGVŰJTEMÉNYEK A Budapest Gyűjtemény a közkönyvtár szerves része A Budapest Gyűjtemény valóságos könyvtárrá fejlődött a könyvtárban. Az 1980-as évek derekán 70 ezer kötet könyv és folyóirat, 249 ezer plakát és kisnyomtatvány, 74 ezer fénykép, 69 ezer újságszelvény-kivágat, 2500 tekercs mikrofilm és 750 térkép alkotta állományát. Együttes számuk közelített a félmillióhoz.219 Viszonylag stabil használói köre látványosan növekedett, jelezvén a fellendülő érdeklődést a történeti-várostör- téneti témák iránt. A könyvhasználat a gyűjteményhez képest csekélynek minősíthető, de a többi dokumentumtípus iránti érdeklődés éppen növekedő ebben az időszakban. 1985-ben - a korábbi 2500-3000-ről - 4100-ra nőtt a nyilvántartott látogatások száma. Az olvasott könyvek száma évente kb. 15 000 volt, 5-6000 pedig a nem-könyvek száma (leginkább a plakátok, aprónyomtatványok és fényképek iránti érdeklődés nőtt).220 215 Bartos Éva: A pulton innen és túl. = Könyvtári Híradó, 1989. 2. sz. 5-6. p. 216 Bartos Éva - Kiss Jánosné: Emelkedő díjak - csökkenő olvasótábor? = Könyvtári Híradó, 1989. 9. sz. 1-3. p. A kerületek eltérő tapasztalatait lásd Könyvtári Híradó, 1989. 10. sz. 6-8. p. 217 Muzslainé Katona Júlia: Csökkenő kölcsönzés - növekvő helybenolvasás. Az új beiratkozási rend hatásai a Központi Könyvtárban. = Könyvtári Híradó, 1989. 9. sz. 3-4. p. 218 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1989. évi jelentése. Bp. 1990. FSZEK házi soksz. 5. p. 219 Faragó Tamás: A Budapest Gyűjtemény: múlt, jelen és jövő. Könyvtáros, 1987.10. sz. 612-618. p. 220 Vö. Faragó Tamás: A Budapest-gyűjteményről. II. Gyűjteményünk a számok tükrében. = Könyvtári Híradó, 1986. április 1-2. p. Ez közbülső része cikksorozatának: A Budapest-gyűjteményről I-III. = Könyvtári Híradó, 1986. március 1-3, április 1-3., május 1-2. p. Itt fejtette ki programjának lényegét, amit később a Könyvtárosban, ill. a Könyvtári Figyelőben is közölt.
