Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 413 1984-re átrendeződött a témaválasztás: ötven év múltán előnyösebb pozíciót foglalt el a történelem, az alkalmazott és a társadalomtudomány, hátrább került a földrajz, a természettudomány, a művészet. Feltételezhetően a változás nem csupán a kölcsönzések összetételére vonatkozott, hanem az olvasói igények, az érdeklődés átalakulását is mutatta. 1964-re - csökkent, 1984-re nőtt a társadalomtudományi (filozófia, pszichológia, vallás, egyéb társadalomtudomány, történelem) művek forgalma. A kölcsönzött kötetek százalékos sorrendje a következőképpen alakult. Társadalmi regény 31,5, krimi 8,2, történelmi regény 7,9, történelem 5,0, irodalomtudomány 4,1, földrajz, útleírás 4,0, sci-fi 3,7, természettudomány 3,6, egyéb társadalom- tudomány 3,4, művészet 3,0, kalandos 3,0, míg a technika 2,7, vers 2,4, humor, szatíra 2,3, politika 1,9, hobby 1,8, dráma 1,7, sport 1,5, ifjúsági irodalom 1,5, életrajzi regény 1,2, tényirodalom 1,2, novella 1,0, filozófia, etika 0,9 pszichológia 0,8, mitológia 0,7, mezőgazdaság 0,7, vallás 0,3 százalék. A kölcsönzött szépirodalom közel fele társadalmi regény, negyede fele-fele arányban krimi és történelmi regény. Verset egyetemisták, gimnazisták és az értelmiség, novellát az értelmiség, drámát a gimnazisták és az értelmiség kölcsönözött. A leggyakrabban kölcsönzött szerzők összehasonlítása is jelezte a változás fő irányát. Csak azt, hiszen a preferált írók művei az olvasmányszerkezetet legfeljebb megközelítően tükrözték. 1934-ben az első tíz szerző műve a kölcsönzések 24,6, 1964- ben 14,2, 1984-ben 10,2 %-át tette ki. Fokozatosan polarizálód(hat)ott a választás. Magyarázható ez a választék bővülésével is. Ám az érdeklődési kör tágulását, az irodalmi tájékozottság növekedését is jelent(h)ette ötven év múltán. A legtöbbször kölcsönzött művek harmad része három, illetve két évtized múltával is öt író (Jókai, Mikszáth, Móricz, Mann és Maupassant) nevéhez kötődik. Jókai 1964-ben még őrizte első helyét, 1984-re elveszítette. Mikszáth, Móricz, Mann az ötven és húsz évvel korábbi rangsor első, 1984-ben második felébe került. Fokozódott a keresettsége a kortárs hazai lektűrnek (Szilvási, Ber kési). Az értékes kortárs magyar irodalom reprezentánsai 1984- ben is hiányoztak a népszerűségben elsők közül. A legtöbbször kölcsönzött szerzők 1984-ben (a szépirodalom %-ában) a következők voltak. Moldova György 1,43, Robert Merle 1,35, Szilvási Lajos 1,12, Agatha Christie 1,10, Jókai Mór 1,05, Berkesi András 1,01, Rejtő Jenő 0,99, Mattyasovszky Jenő 0,86, Gardner 0,67, Nemere István 0,65, Mág Bertalan 0,61, Georges Simenon 0,57, Alberto Moravia 0,55, Erich Maria Remarque 0,52, Dosztojevszkij 0,52, Thomas Mann 0,50, Graham Greene 0,50. (Az említettek művei a kölcsönzött kötetek 14%-át tették ki. Mikszáth, Móricz, Krúdy, Hemingway, Maupassant századokkal maradtak csak le.) A legnépszerűbb szerzők listája 1984-ben közelít(h)ette meg leginkább az olvasói érdeklődés irányát - ekkor volt legnagyobb az olvasó választási szabadsága. A szerzői listák átrendeződéséhez a házi könyvtárak változó helyzete is hozzájárulhatott. Más, az olvasási szokásokat vizsgáló felmérések eredményeivel egybevágó tendenciákra lehetett felfigyelni. 1984-re (1934-hez képest) erősen mérséklődött a romantikus és a klasszikus realista alkotások, nőtt a lektűr és a modern stílusú művek forgalma. Előbbieket ötven éve főleg a munkások és a tanulók olvasták, 1984-ben ezeket többnyire kötelező és ajánlott irodalomként kölcsönözték. A lektűr pozíciójának változása a romantika és a klasszikus realizmus rovására következett be. A jelenség önmagában aligha értékelhető az ízlés 'visszafejlődéseként', 'romlásaként'. Esztétikailag értékes alkotásokat is lehet lektűrként olvasni.
