Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
414 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A vizsgálatból is kitűnt, hogy a közművelődési könyvtáraknak - a művelődési szokásokat meghatározó társadalmi, demográfiai tényezők, az olvasói érdeklődés és ízlés differenciáltságából kiindulva - alkalmazkodniuk kell az állandóan figyelemmel kísért változásokhoz. 1984-ben a megkérdezett olvasók 70,8 % vallotta, hogy legtöbbször „válogat a szabadpolcon". „A könyvtáros ajánlata" mindössze 7,4 %-os volt. A vizsgálat „szépséghibája", hogy a nem teljesített kérésekről, az olvasói elvárások és az állomány viszonyáról nem tudott beszámolni. A megkérdezettek ötödé válaszolta, hogy többé- kevésbé elégedetlen, kétharmaduk a példányszámot kevesellte. A sikerlisták tapasztalatai 1991. október elején indították a hálózat népszerűségi listájának összeállítását. Az egységektől havonta kérték az olvasók által leggyakrabban keresett könyvek listáját. Tisztában voltak a módszer felületes voltával. A csekély munkaráfordítás és a gyorsaság révén, a kereskedelmi divatot követve, visszajelzést reméltek a szerzeményezési munkáról, az olvasói érdeklődés alakulásáról, annak befolyásoló tényezőiről. Tudták eljárásukról, hogy ez nem helyettesíti a tudományosan megtervezett, az összefüggéseket feltáró vizsgálatokat, de adalékokat szolgáltathat, időközi jelzéseket adhat. Eleinte kevesen (21 könyvtár) teljesítették a kérést. A szavazatokat összesítve kapták meg a hónap top-listáját.152 1992 áprilisában 67 egység 124 szavazatot közölt, és már csak négy kerület nem küldött jelentést.1531992. szeptemberben éves összegzés készült. Legfőbb motiváló tényezőnek a TV, a megfilmesítés, a friss megjelentetés bizonyult.154 1992-től az októberi könyvtári Nyílt Nap alkalmával összegezték a sikerlistákat, oklevéllel jutalmazták a legtöbbet keresett könyvek kiadóit. 1993 januárjától a Magyar Gallup Intézet is átvette és tárolta adataikat.155 Az 1993. évi listán 62% volt a szépirodalom, 38% a szakirodalom. A felnőtt-, illetve a gyermekolvasmányok 70-30%-os aránya megegyezett a beiratkozottak arányával. A kölcsönzők között az arány 74-26, a ténylegesen kölcsönzött könyvek számában 81-19! „A gyermekek nemcsak 'másképp olvasnak', de másképp használják a könyvtárat is."156 Az ötlet fokozatosan veszített érdekességéből, az érdekeltek belefáradtak, emiatt 1996-ban megszüntették a listákat. „Élt öt évet, sok hibája és fogyatékossága mellett ismerjük el vitathatatlan erényét: a listakészítés lendületében, akarva-akaratlanul, tulajdonképpen minden figyelmünket olvasóink érdeklődésére összepontosítottuk." Az 5 év sikerlistái - összefüggésben a rendszerváltással, demokratikus átalakulással - mutatták az emberek viselkedés- és tevékenységrendszerének változásait. A listák érdekes tendenciákra hívták fel a figyelmet. Az 1991-1996 közötti olvasói érdeklődés „szűkülés és fajsúlytalanodás" jelzőkkel írható le. „A 80-as évek végétől tapasztalható volt, hogy a diktatúra összeomlását kísérő és követő társadalmi kihívások hatására az emberek érdeklődése az akkori jelen és az akkori közelmúlt valósága felé fordult. [...] A legkeresettebb művek ekkoriban a valóság kíméletlen feltárását célzó, dokumentum152 Bartos Éva: Ez itt a könyvtári top-lista helye! = Könyvtári Híradó, 1991. 11. sz. 9. p. 153 Könyvtári Híradó, 1992. 5. sz. 10. p. Valamennyi szolgáltató egység egyidejűleg soha nem szavazott. 154 Bartos Éva: Az év legnépszerűbb könyvei. = Könyvtári Híradó, 1992. 9. sz. 6-8. p. 155 Könyvtári Híradó, 1993. 3. sz. 11. p. 156 Bartos Éva: Sikerlistáink második éve. = Könyvtári Híradó, 1994. 2. sz. 5-6. p.
