Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
36 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Könyvtári propaganda eszmei mag, mely képes az ország könyvtárügye számára előbbre vivő inspirációkat adni. „A válságba került hazai könyvtárügy előmozdítása érdekében" - írta 1947-es visszaemlékezésében - „rendszeres megbeszéléseket kezdeményeztünk a nagy könyvtárak vezetőivel. E kezdeményezések eredményeként létesült a Könyvtárközi Állandó Bizottság, melynek működése jelentékenyen meggyorsította közkönyvtáraink háború utáni talpra állását, s egyebek közt olyan eredményekre mutathat rá, mint az Országos Könyvtári Tanács és az Országos Könyvtári Központ felállítása illetve újjászervezése."39 Dienes erőfeszítéseket tett a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének feltámasztására is, áttételesen részt vett a kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia megindításában, következetesen harcolt a Magyar Könyvszemle újból való kiadásáért is. (A folyóirat azonban csak Dienes halála után, 1955-ben indult újra.) AZ ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAI Az új vezetőség olyan állományt örökölt, mely a Központi Könyvtárban csak részben, a hálózatban szinte egyáltalán nem felelt meg céljainak. Már 1945 nyarán megindult az állomány megrostálása, előbb politikai szempontból, utóbb az új művelődéspolitikai célok érdekében. A folyamatossá váló - ideológiai alapon történő - könyvkivonás során jóval több könyv esett ki a forgalomból, mint a háborús események következtében. A kivonás mellett az állomány jellegének megváltoztatásához új szempontú és nagyarányú gyarapításra volt szükség, közvetlenül a háború után ez nehézségekbe ütközött, később azonban megvalósult. 39 Dienes László beszámolója a polgármesternek. 1947. máj. 12. 3.p. FSZEK irattár 426/1947. Az Országos Könyvtári Központ és Országos Könyvtári Tanács létrehozásáról 1947. márc. 23-án intézkedett miniszterelnöki rendelet, a Tanács azonban ekkor nem jött létre.
