Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 37 Háborús veszteségek Háborús cselekmények következtében 24 112 kötet pusztult el, a félmilliót meghaladó állomány 4,5 %-a. A kár mennyiségileg nagy volt, pótolhatatlan érték azonban szerencsére viszonylag kevés semmisült meg: belövést kapott Keleti Gyűjtemény egy része, elpusztult a Budapest Gyűjtemény 30 metszete. A Központi Könyvtárat súlyosan érintette a Budára „menekített" kézikönyvtári anyag pusztulása és a városházi kötészeten levő, ott bombatalálatot kapott könyvanyag. A Központi Könyvtár összesen 8065 kötetet veszített el. A hálózat háborús vesztesége ennek kétszerese volt. Teljesen elpusztult a bombatalálatot kapott 12. sz. fiók állománya, egy-két helyen a belövések okoztak károkat az állományban, több helyen a kényszerűen őrizetlenül maradt könyvtárakból fosztogatók vitték szét a könyveket. A veszteség tetemes részét a kikölcsönzött, de a háborús események miatt visszaszerezhetetlenné vált könyvek tették ki. A könyveket visszakérő levelekre gyakran drámai válaszok érkeztek: „Kossuth Lajos u. 3. sz. alatti lakásomat teljesen összebombázták, semmi sem maradt meg, így a kérdéses könyv, de saját egész könyvtáram is elpusztult. Özv. Bónis Lajosné." - „Felszólításuknak, hogy az 1944. márc. havában kölcsönzött két könyvet hozzam vissza, nem tudok eleget tenni. Annakidején mint zsidó kénytelen voltam lakásomat egykezembe vitt legszükségesebb csomaggal elhagyni, visszaérkezésemkor üres lakásomban természetesen a könyveket sem találtam meg. Lichtig Jenőné, VII. Wesselényi u. 18." A hálózat összesen 16 047 kötetet veszített el. A fasiszta művek kivonása. Harc a dokumentumanyag megőrzéséért A Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény 16. pontja alapján - „a közélet és a sajtó megtisztítása a fasiszta szellemtől" - az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945.ME. sz. rendelete 1945. február 26-án utasítást adott „a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek" megsemmisítésére.40 A végrehajtáshoz a Miniszter- elnökség Sajtóosztálya által az év tavaszán kiadott, mintegy kétezer magyar és idegen nyelvű könyveimet és 200 újságcímet tartalmazó Index adott támpontot Ezt rövidesen a 2. számú index is követte, majd még két újabb jegyzék.41 Az indexek összeállítói az Országos Széchényi Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár és a Fővárosi Könyvtár munkatársai voltak, az utóbbiból Kőhalmi Béla és Tiszay Andor. Az összeállítók az adott lehetőségek között korrektségre törekedtek, az „antidemokratikus" művek körét inkább szűkítem, mint tágítani akarták. A végrehajtást szabályozó polgármesteri utasítás a Fővárosi Könyvtárat kötelezte a sajtótermékek begyűjtésének végrehajtására. A könyvtárra kettős feladat hárult: egyrészt saját állományából ki kellett vonnia az indexen szereplő (és azonkívül is a fasisztának vagy szovjetellenesnek minősíthető) műveket, másrészt a fiókkönyvtárakban kellett összegyűjtenie a lakosság által beszolgáltatott könyveket, a Központi Könyvtárban pedig ezenfelül össze kellett gyűjteni és nyilvántartani a más könyvtárakból kivont dokumentumokat is. 40 A történtekről részletesebben: Katsányi Sándor: Indexek, könyvzúzdák, könyvtárosok. Könyvkivonások a Fővárosi Könyvtárban 1945-1950. In: Könyvtári Figyelő, 2004. 3. sz. 513-524. p. 41 A fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke, 1-4. köt. 1945-1946.
