Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

A könyvtár működése 1980-1998

378 A főváros könyvtárának története 1945-1998 engedjen az igényességből, a színvonalból, de ne vállaljon át olyan feladatokat, amelye­ket mások sokkal jobban megcsinálhatnak. Akkor segít a legtöbbet a lap, ha minden dol­gozónkkal megismerteti a könyvtár egészét, ha hozzájárul ahhoz, hogy ki-ki a saját fel­adatait az egész könyvtár összefüggésében lássa."67A szerkesztőbizottság beköszön­tője68 azt ígérte, hogy a lap részese akar lenni az 1982-es esztendő változásainak. A rövidebb, mozgékonyabb lapban az áttekintést nem tartalomjegyzékek, hanem az eltérő színű és betűtípussal szedett rovatcímek segítették. Általában az Ez történt és a Hí­rek volt állandó, de volt Műhely, Ritkaságaink, Meghívó, Rólunk szól, Látogató, Fórum, Szem­le, Kiadványaink, Dokumentum rovat is. 1984 januárjától Krónika címmel közölte az igazgatósági híreket, közleményeket. Az 1985 szeptemberétől rendszeresített kétheten­kénti osztályvezetői értekezletek emlékeztetőit a Könyvtári Híradó (is) közre adta.69 Mátrai Mátyás halála miatt 1985. áprilistól nem volt főszerkesztő, 1986 januárjától Tverdota Miklósné a szerkesztőbizottság elnökeként, Mezey László Miklós pedig fele­lős szerkesztőként jegyezte a Híradót. 1987. júniustól Katsányi Sándor szerkesztette tovább. A lap segítette a könyvtár vezetőségének modernizációs törekvéseit, bevonta a mun­katársakat a tervek előkészítésébe és megvitatásába - miközben hűségesen regisztrálta a történéseket és eseményeket, változásokat és eredményeket. Ezek szerkesztői törek­vések különösen az évtized második felében váltak szembetűnővé. Okkal írta Futala Tibor, hogy 1982-től a lap „kiteljesül és 'fürgébbé válik' addigi funkciórendszere. Neve­zetesen: szinte 'naprakész' tájékoztató munkája révén szolgálja egy felettébb 'szétszórt' intézményrendszer azonosságtudatát, együvé tartozásának érzetét, míg a különféle vizsgálati anyagok, elemzések és viták, koncepcionális tanulmányok (legalább rövi­dített változatainak) publikálásával továbbképző és 'szakmai jobbra-többre' ösztönző szerepkört lát el. Különösen 1986 felétől 1994 végéig tűnt ki tárgyilagos hangvételével, a demokratikus értékrend melletti kiállásával, amire nagy szükség is volt..."70 A szerkesztőbizottság és a felelős szerkesztő a rendszerváltás éveiben a lapot a demokratikus élet fórumává fejlesztette. Az 1990-es évek elején a szerkesztőbizottság elnöke Tverdota Miklósné lett, akit 1994-től Pobori Ágnes követett. Katsányi Sándor hét évig, az 1995. 6. számig, a legnehezebb időkben volt főszerkesztő. Havas Katalin búcsúztatójában így foglalta össze érdemeit: „az előző hét évben teremtett egy színvonalas, informatív, mások által is demokratikusnak tartott lapot." 71 Tőle Pobori Ágnes vette át a feladatot, immár elnök nélkül s felelős szerkesztőként jegyezte a periodikumot, hét tagú, alig változó szerkesztőbizottság élén. (Ő is jó hét évig, 2001 októberéig látta el ezt a feladatot.) Pobori Ágnes 1970-től dolgozott a Boráros téri könyvtárban. 1982-től helyettes, majd 1983-tól vezetője az Andrássy úti könyvtárnak, 1984. január 1-jétől főkönyvtári vezető ugyanott. 1994-től a 6., 2000-től az Észak-pesti régió igazgatója. A Könyvtári Híradó szerkesztőbizottságának elnöke volt, majd az 1995. 7-8. számtól 2001. októ­berig felelős szerkesztője. Számos írást jegyzett, ezekben a reformok lelkes hívének bizonyult. Pro Bibliotheca Civica elismerésben részesült (2002). 67 Eredmények, gondok, tervek. Interjú Kiss Jenő főigazgatóval. (Készítette Mezey László Miklós.) = Könyvtári Híradó, 1982. Január, 3. p. 68 uo. 1. p. 69 A döntést közölték a Krónikában Vö. Könyvtári Híradó, 1985. Július-augusztus, 5. p. 70 Futala Tibor: Szinopszis... i. m. 362. p. 71 Vö. Könyvtári Híradó, 1995. 7-8. sz. 12. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom